A város egyik leghíresebb elhagyatott szellemépülete volt – bejártuk a lassan húsz éve zárva tartó, de tíz éve felújított Rác Fürdőt és a hozzá tartozó soha meg nem nyitott szállodát. A bejárás apropója, hogy a a Főváros 2021-ben 5 milliárd forintért megvette a Rác Fürdőt azzal a céllal, hogy egy felújítás után a lehető leghamarabb megnyissa. De miért kell felújítani megint? Hogyan fest most a tíz évig teljesen elhanyagolt, gazdátlan épület? Ennek jártunk most utána.
Kovács Tamás írása.
„Végre tényként lehet beszámolni róla: hamarosan befejeződik a Rác fürdő rekonstrukciója és mellette fölötte elkészül a szálloda is.” – ezt Zsuppán András írta a Budapest Folyóiratban, 12 évvel ezelőtt, 2009-ben. A türelmetlenség és az öröm is indokolt volt ekkor, a Rác – Budapest egyik legjelentősebb történelmi fürdője – ugyanis ekkor már hét éve zárva volt. A vége felé közeledő átfogó felújítás és szállodaépítés építészetileg egy különleges, magas színvonalú munkának nézett ki (az is volt!), így érthető, hogy sokan várták a megnyitót.
A megnyitó viszont a mai napig nem jött el. Ennek a cikknek nem célja, hogy feltárja a mögöttes okokat, amik miatt a Rác Fürdő nemcsak hogy nem nyitott meg, de egészen megalázó állapotba is jutott; megteszi majd ezt az illetékes fővárosi vizsgálóbizottság. Most egy látleletet szeretnénk adni, megmutatni, honnan indul újra a Rác Fürdő története. A Rác korábbi évszázadainak történetét a fürdő megvásárlásának örömére megírta Zubreczki Dávid az ÉnBudapestemen, aki pedig a vásárlás részleteire kíváncsi, annak erre tessék.
A pöttyök, a búboskemence és Dévényi Tamás
A Rác felújítását Kaszab Ákos kezdte el tervezni, majd a Budapesti Műhely vette át, ők alakították ki a végleges terveket. (Fürdő: Dévényi Tamás és Kis Péter, Szálloda: Pethő László) A Fürdőben járva nagyon hamar eszébe juthat az embernek egy másik, szintén a 2000-es évek elején épült, a Budapesti Műhely által tervezett épület, a Rákóczi téri metróállomás. Az áthallást a fürdőben és a metróállomás födémjén egyaránt megjelenő pöttyöknek köszönhetjük.
A különböző méretű, raszterbe rendezett pöttyök burkolatokban, felülvilágítókban, szerkezeti elemekben végigvonulnak a fürdő jelentős részén. Külön-külön is látványosak, de együtt kifejezetten izgalmas rendszert hoznak létre.
Szintén különleges megoldás az Ybl-féle csarnok újjáépítése. Az 1860-as években épült részek ugyanis második világháborúban, részben pedig utána elpusztultak. A romantikus zuhanycsarnok és a kupolás fürdő nem volt helyreállítható pontosan az eredeti helyén, illetve felmerült az örök kérdés: lehet-e, szabad-e újjáépíteni egy teljesen elpusztult történelmi épületet anélkül, hogy megmagyaráznánk, kontextusba helyeznénk.
Dévényiék látványos, de mégse tolakodó megoldást választottak: eredeti helyéhez képest kissé eltolva-elforgatva visszaépítették az Ybl csarnokot és fürdőt, de a betonból készült fal vastagsága mindenhol ugyanannyi, így a boltozatok kívülről egy érdekes búbos kemence halmot adnak ki. A felújításról szóló tábla szerint pedig ez nem is visszasépítés, hanem egy 1:1 méretarányú makett. Az elpusztult csarnok története így válik többé egy egyszerű visszaépítésnél.
Jelenleg nincs áram az épületben, ezért nem szembetűnő, de törökfürdőbe nem is terveztek villanyvilágítást. Se a törökök, se a Dévényi Tamásék. Itt a világítást akkumulátorról tölthető, kézben vihető lámpásokkal oldották meg. Arra, hogy a mostani felújítás során is ezt a megoldást választják-e, korai lenne bárki részéről ígéretet tenni, de ahogy említettük, BGYH a Budapesti Műhellyel fog dolgozni a felújításon, így biztosak lehetünk benne, hogy azokat a gondolatokat viszik tovább most is, amik mentén bő tíz évvel ezelőtt megtervezték a Rácot.
Hogy lesz ebből újranyitás?
A legjobb állapotban a fürdő van, de itt is rengeteg helyen festésre, faljavításra van szükség, nem is beszélve az elektromos hálózat és a gépészet átvizsgálásáról, javításáról. Bár az állapotfelmérés, a szükséges vizsgálatok előtt és elején vagyunk, de az már látható, hogy az újbóli felújítás költségét milliárdokban fogják mérni.
És ebben nem az összeg a legfájóbb, hanem az, hogy minderre azért van szükség, mert tíz éven keresztül gazdátlanul omladozott egy vadonatúj épület. Az itt tönkrement, innen ellopott dolgokat soha senki nem használta, az ezekre költött összeg bármiféle megtérülés nélkül ment ki az ablakon.
2021-ben, kikiáltási áron, 5 milliárd 88 millió forintos összegért vásárolta meg az a komplexumot a Rác Nosztalgia Kft.-től a BGYH, ami ezzel teljesen fővárosi tulajdonba került. Az állapotfelmérést és a felújítás tervezését szerzői joga ágán a Budapest Műhely végezheti el,, de a felújításra a fővárosnak jelenleg nincs pénze. A szállodai rész hasznosításából viszont befolyhat annyi pénz, amiből rendbe lehet hozni és át lehet adni a fürdőt, így remélhetőleg hamarosan nem csak a pénz úszhat a Rácban.
Víz mindenhonnan
A Rác Fürdőben központi probléma a minden irányból érkező víz elleni védekezés. A Duna és az Ördög-árok közelsége amúgy is jelentene kihívásokat, de a fürdőbe – érthető okok miatt – bekötött források komoly problémát okozhatnak árvíz esetén. És ez még csak a talajból érkező víz problémája. A Tabán oldala a Rác Fürdő felé lejt, így fel kell készülni az eső után lezúduló víz kezelésére is, illetve nem várható el egy használaton kívüli, teljes egészében soha be nem fejezett, gazdátlan épület esővíz-elvezetésétől, hogy kitartóan hibátlanul működjön.
Az alsó szinteket (például a gépészetet, az étterem konyháját és az öltözőket) egy szivattyúrendszer is védte, azaz védte volna, ha bárki bekapcsolja akkor, amikor szükség lett volna rá. Persze bekapcsolni is csak akkor lehet, ha van áram az épületben, ennek pedig feltétele (lett volna), hogy ne lopják el az elektromos hálózat egyes darabjait és fizessék a villanyszámlát.
A 2013-as árvízkor a fenti feltételek már nem voltak adottak, így a Duna elöntötte a fürdőt, jelentős károkat okozva. További károkat okozott a kármentesítés, amikor kiszivattyúzták a vizet, ugyanis a vízzel együtt jelentős mennyiségű homokot is kiszívtak a forrás körüli rétegből, ami statikai problémát (értsd: repedéseket) okozott az épületben. Jelenleg senki nem tudja, hogy ennek a megoldása mennyibe fog kerülni. A legszerencsésebb esetben a homok újratermelődött, a repedés megállt. A most induló felmérésnek erre is választ kell adnia.
2016-ban újabb árvíz öntötte el a pincét, majd ugyanez megtörtént 2020-ban is. Ekkor viszont már a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) kérésére ügyeltek arra, hogy homokot ne szívjanak ki az épület alól a kármentesítés során, így további statikai gond nem keletkezett.
Az árvizek okozta károk így is tetemesek. Elázott mind a 340 öltözőszekrény és a gépészet, az üres tartályok kiszakadtak a helyükről, és felúsztak a víz tetejére. A különböző elöntési magasságok miatt vannak részek, amik „csak” egyszer voltak víz alatt, de ettől még óvatos becsléssel is súlyos százmilliókban lehet mérni azt a kárt, amit a három árvíz (pontosabban a három árvíz elleni védekezés hiánya) okozott.
Ha feljebb megyünk, szintén találkozunk vízkárral: ahogy volt róla szó, a Tabán lejtése miatt nagyon fontos lett volna egy olyan vízelvezetés, ami a lezúduló felszíni vizektől védi az épületet. Bár ezt megtervezték, teljes egészében nem készült el, így a szükségesnél jóval több esővíz érkezik a Fürdő falaihoz és kapuihoz. A falak sok helyen mállanak, salétromosak.
Ha a fenti károk nem lennének elegendőek, a tökéletesen, gyakorlatilag az utolsó törölköző bekészítéséig kulcsrakész állapotban lévő épületből az elmúlt években rengeteg mindent elloptak. A fémtolvajok lefoszották az elektormos hálózatot, a szobai légkondicionálókat profik szerelték ki, a tévék mindenhol hiányoznak, de ami a legdurvább, hogy a szállodából az összes ágyat elvitték.
Állítólag penészesek lettek, ami igen különös egy emeleti, száraz szobában, ahol a padlónak, falnak, éjjeli szekrénynek semmi baja. A legutóbbi lopási kísérletkor a tolvajok az előkészített fém alkatrészeket és a szerszámaikat hátrahagyva elmenekültek, de hamarosan elkapták őket. Ez már a a BGYH biztonsági őreinek köszönhető, hiszen a Társaság tulajdonában van már az épület.