Szabó Rebeka, a Főpolgármester állatvédelmi megbízottja két mentett cicát tart otthon, de szívügye az összes többi állat is a városban, ezért is dolgozik a Budapesti Állatvédelmi Charta megvalósításán. A Budapest TE meg ÉN podcastban a most szigorodott állatvédelmi törvényről és a városi vadon élő- és társállatok gondozásáról is beszélgettünk.
Állatmentés állami, önkormányzati és civil szinten
A podcastból többek között kiderül, hogy az állatmenhelyek legnagyobb része civil szervezetek fenntartásában működik, az állatvédelem terén van még tennivalója az államnak.
„A civil szervezetek elképesztően heroikus küzdelmet folytatnak annak érdekében, hogy a sok kóbor állatot, a felelőtlen állattartók által bedobált szaporulatot felneveljék, életben tartsák és nekik gazdát találjanak. Az állam kevés energiabefektetéssel száll be az egész szférába. Nagyon jó lenne, hogyha lenne az állatmenhelyeknek, illetve az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek kiszámítható állami finanszírozása, akár pályázati alapon.”
p o d c a s t – hallgasd meg!
Van kötelezettsége az önkormányzatoknak is a kóbor kutyák mentése és gazdához segítése terén, de ennek kereteit is időszerű lenne újra végiggondolni.
„Az önkormányzatoknak az ebrendészeti telepek működtetésén keresztül a kóbor kutya kérdéssel foglalkozni kell, de sajnos ennek egy elég régi és rossz szabályozása van: ma egy befogott kutyát 15 nap után – ha nem derül ki, ki a gazdája – el lehet altatni. Budapesten az ebrendészeti telepen már nincsen ilyen altatás egy jó ideje. (…) Az olyan vidéki települések, ahol nem fordítanak ekkora figyelmet a gyepmesteri telepre, ott bizony van, hogy elaltatják ezeket a kutyákat.”
A Budapesti Állatvédelmi Charta törekvései
Szabó Réka szerint a Charta egyik legfontosabb kijelentése volt, hogy az állatok szenvedni és érezni képes lények és fontos részei a budapesti életnek.
„Itt vannak körülöttünk a vadon élő állatok, akik élnek bizony a városban is, rájuk tekintettel kell lenni, ez a téma kinyúlik a zöldfelületek fejlesztésére, hiszen minden kis talpalatnyi zöldfelület a városban élőhely az állatok számára is. Ez az egyik nagy téma. A másik pedig a társállataink: Budapesten nagy a népsűrűség és nagyon sok a társállat is. Fontos a kutyás infrastruktúra, hogy a kutyások élete, a kutyával való mozgása és a városban élés még könnyebb legyen számukra. A városvezetésnek nagyon fontos, hogy így is tudjon kapcsolódni a lakóihoz.”
Rebeka mesél a podcastban a már megvalósult tervekről, eredményekről is: a zöldfelületek fejlesztéséről, a beporzók védelmére létrehozott méhlegelőkről, a parkok madárbaráttá alakításáról, a civil kerekasztalról, a szemléletformálásról.
A Covid-helyzet és a kormányzati megszorítások viszont meglehetősen megnehezítették a Charta pontjainak megvalósítását, így azokra a tevékenységekre, melyek közvetlen pénz odaadásával járnak, idén nem kerülhetett sor.
„A kóbor macskák ivartalanítására például nagyon szerettem volna, ha idén jutott volna konkrét költségvetési forrás, erre nem volt lehetőség, de most van egy kis remény arra, hogy jövőre valamilyen pályázati formában tudunk majd valamilyen forrást allokálni.”
További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastban:
- Miben szigorodott az állatvédelmi törvény?
- Mi a kötelezettsége a fővárosnak az állatmentésben?
- Melyek a Budapesti Állatvédelmi Charta fő törekvései?
- Mi valósult eddig meg a tervekből, és mi az, amelynek megvalósulása még további forrásokra vár?
- Mi a jövője az Illatos úti ebrendészeti telepnek?
- Igaz, hogy sokkal erősebb az állatokkal foglalkozó civil szervezetek támogatottsága a társadalomban, mint az állami gondoskodásban élő gyerekeké?
Borítókép: Bódis Krisztián