Közhelyes megállapítás, hogy egy kép többet mond ezer szónál, ám mögötte tudományos kutatások által is alátámasztott megfigyelések állnak. Mélyebben, alaposabban rögzülnek agyunkban új információk, és könnyebben is fogadunk be új tudást, ha nem csupán elmondják, betűkkel vagy számokkal leírják számunkra, hanem képi formában is megjelenítik az információkat.
A közéletben is sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az adatok közérthető ábrázolásának, különös tekintettel a költségvetésre, amely talán a legfontosabbat: közös, a közösségeink számára befizetett pénzünk felhasználását tartalmazza
A napi híreket hallgatva, olvasva sokszor támadhat az az érzésünk, hogy szinte már ki sem tudunk igazodni a szakértők, politikusok számháborúiban, és a birtokunkba került információk alapján megítélni, hogy a kormány, vagy akár városunk vezetése felelősséggel, ígéretéhez, programjához hűen költi-e el az adóforintjainkat.
Nem is csoda, hogy ez így van: egy költségvetés meglehetősen bonyolult, sok elemből összeálló, sokrétű kimutatás, amelyből könnyű szemezgetni, de amelyet sokszor szinte lehetetlennek tűnik teljes egészében érteni, ismerni.
Ám ahhoz, hogy az állampolgárok bizalmát és érdeklődését a közügyek iránt megőrizzük, mégis elengedhetetlenül fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan platformok, olyan felületek, ahol torzításoktól mentesen megismerhetik a valóságot.
Megváltozott információszerzés
Fontos figyelembe venni azonban azt is, hogy az utóbbi évtizedekben radikálisan átalakult az információszerzés módja, a hírfogyasztás csatornái is bővültek és megváltoztak.
Az internetes tájékozódás előtérbe kerülése, és különösen a közösségimédia-platformok elsődleges információszerzési felületté válása egyfelől minden korábbinál jobban demokratizálta a tudáshoz, hírekhez való hozzáférést, és szinte korlátlan felületet biztosít a vitáknak, kommenteknek.
Ám ennek a jelenségnek mindinkább érezteti hatását az árnyoldala is. a szabad információ közlésre alkalmas felületek a félrevezetés, az áltudományos és félrevezető hírek táptalajává is váltak, kiszűrésük és ellenőrzésük pedig nagyon gyakran ütközik valamilyen mértékben a szólás- és véleménynyilvánítás alapvető szabadságjogával.
A demokratikus nyilvánosság egyik alapja az adatokhoz való hozzáférés
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a XXI. század demokratikus nyilvánosságának egyik fő dilemmája, amelyre sürgetően megoldást kell találnunk. Ha képesek vagyunk az online platformokat minőségi tartalommal megtölteni, ha képesek vagyunk a digitalizáció vívmányait vonzó, közérhető és korszerű módon a hiteles, tényszerű tudás átadására felhasználni, azzal óriásit lépünk ebbe az irányba!
Pontosan ezt a célt szolgálja a költségvetés-vizualizációs hackathon is, amelyben nem kötünk kompromisszumot: egyaránt fontos, hogy a versenyzők precíz és értő módon használják fel a rendelkezésükre bocsátott adatokat, és olyan közérthető, vizuálisan vonzó módon ábrázolják őket, hogy azok számára is befogadható legyen, akiknek nincs idejük sok-sok órát eltölteni egy világváros költségvetésének tanulmányozásával, ugyanakkor laikus, de felelős állampolgárként szeretnének megbízható tudáshoz jutni.
Szöveg: Naszádos Zsófia