Az utóbbi időben megváltoztak a digitális fejlesztésekkel, a technológiai újításokkal kapcsolatos előítéletek. Egyre többen ismerik fel és tapasztalják mindennapjaik során, hogy mennyire fontosak a minket éjjel-nappal körülvevő technológiák. Részben a tech-óriások és nyomukban a tech-startupok felemelkedésével a vállalkozó- és csapatszellem, a kreativitás, a közösségi igényekre való reakció, azok kiszolgálása összekapcsolódott a digitális fejlesztésekkel.
A hagyományosan „humán” és „reál” címkét viselő témák kibogozhatatlanul összefonódtak ezen a területen, ami annak is köszönhető, hogy a digitális fejlesztések, okos megoldások most már széles társadalmi csoportok mindennapjait határozzák meg, nem csupán egy-egy kifinomult profilú, speciális tevékenységet végző cégét.
Az hackathonok (a kifejezés a hacker és a marathon szavak összegyúrásából született) népszerűvé válását is pontosan ez okozza – gyorsan reagálni kell a társadalmi igényekre, és sokszor az alulról jövő, amatőr kezdeményezésekről derül ki, hogy a leghatékonyabb, legprofibb megoldást kínálják egy-egy kihívásra.
Ezért dönt úgy egyre több cég, oktatási intézmény, civil szervezet, vagy épp az államigazgatás haladóbb szellemű intézményei, hogy lehetőséget kínálnak, fiatal, pályakezdő, civil érdeklődőknek, amatőröknek, hogy digitális programfejlesztésekkel dolgozzanak ki megoldásokat aktuális problémákra, amelyek jellege és témája a legszélesebb spektrumon mozog: szó lehet olyan fejlesztésekről, amelyek városi életünk egy-egy konkrét kihívását orvosolja, egy hivatal hatékonyságát és átláthatóságát növeli, esetleg segíti a tudáshoz való hozzáférését valamely hátrányosabb társadalmi helyzetű csoportnak – a sort a végtelenségig folytathatnánk.
A budapesti Városháza vezetésének is egyértelmű célja, hogy a fővárost a XXI. század igényeinek, színvonalának megfelelően fejlessze, amiben kiemelt szerepe van a társadalmi bevonás terei növelésének, a városlakók partnerré tételének a városfejlesztésben, és ezzel kéz a kézben a minél korszerűbb technológiai fejlesztések meggyökereztetésének a városüzemeltetésben.
Budapesten nagy szükség van arra is, hogy a városlakók szemléletmódját, a közügyekhez való viszonyát alakítsuk – fontos, hogy a hivatalokra, a közéletre ne úgy tekintsenek, hogy az egy átláthatatlanul működő, csak a profi hivatalnokokra és sötét öltönyös politikusokra tartozó műfaj. A hiteles tájékoztatásra, a tájékoztatás alternatív csatornáinak megteremtésére is nagy szükség van.
Hackathon a Városházán
A fenti szempontok motiválták a Városházát abban, hogy a COVID-járvány kihívásaival is dacolva megszervezze a hivatal történetének első hackathonját, amelynek témája a város működésének legfontosabb, legtöbbet tárgyalt, ám részleteiben a széles közvélemény előtt kevéssé ismert része, a főváros költségvetése. A résztvevők feladata, hogy minél látványosabban, egyszerűbben, jól érthetően ábrázolják Budapest költségvetési helyzetét, és azt, hogy mennyit pénzt költ a város a különböző szolgáltatásaira, fejlesztéseire.
Ha belegondolunk, mennyi vita zajlik e témákról a közéletben, de a közéleten túl valójában magánbeszélgetésekben is pontosan erről beszélünk, amikor bosszankodunk egy-egy kátyún, vagy szomorkodunk egy park rendezetlenségén, akkor könnyen beláthatjuk a kezdeményezés aktualitását!
Szöveg: Naszádos Zsófia