Podcast: Nyúljunk méltósággal épített örökségünkhöz

Podcast: Nyúljunk méltósággal épített örökségünkhöz

2022. február 23-án Budapest képviselőtestülete úgy döntött, hogy helyi védettséget ad néhány kiemelt első kerületi épületnek. A közeljövőben pedig Budapest más területein is védettséget kapnak a XX. század második felének esztétikus, fontos épületei, épületegyüttesei. Erről beszélgetett Veress Dóri és Gellért Gábor Erő Zoltánnal, a főváros főépítészével.

A beszélgetés mottója: Az épített örökség a történelmünkkel való legközvetlenebb kapcsolat.

A Logodi utca 79 frissen kapott védettséget. (Fotó: Bartha Dorka)

Erő Zoltán ezt a mondatát hosszabban is elmagyarázta:

„Az építészet, az építészeti alkotások, a város, a városkép – ezek társadalmi termékek. Budapest igazi értéke a heterogenitása. Egymás mellett állnak a történelem jobb-rosszabb, kócosabb, magasabb minőségű épületei. Ezek az épületek beszédesek és elmondják Budapest történetét. Aztán, hogy ezek közül az épületek közül melyeket védjük meg, az egy társadalmi döntés. Körülbelül 50 év elteltével elkezdenek védelmi szempontból értékelhetővé, érdekessé válni az épületeink. Franciaországban akár 1 napos épületet is le lehet védeni, történt már ilyen. Nálunk az a konszenzus, hogy 50 év után nézzük meg műemlékvédelmi szempontból az épületeinket.”

Hilton, Mátyás templom, Tárnok utca 13. Különböző fokon és módon, de mind védett. (Fotó: Bartha Dorka)

A módszer pedig a következő:

„Időrendben haladunk. Először a két háború között épült modern épületeinket vizsgáltuk meg. Az elmúlt év során a II. világháború utáni néhány éve következett, majd a szocialista realizmus rövid, de érdekes időszaka. Végül az 1956 után érkező modern időszak. Érdekes módon ebben az időben nagyon felszabadult, jókedvű, dolce vita-s hangulatú épületek jöttek létre.”

Miért kell ezeket az épületeket megvédenünk?

„Az épületek azért kerülnek veszélybe, mert ezeket a házakat ma még nem szereti a nagyközönség, a döntéshozók. Azt gondolják, hogy meg kell tőlük szabadulni. Egy építészettörténész azonban ismeri az építészeti környezet beágyazását, a kulturális környezet beágyazását, és tudja, hogy ezeket az értékeket meg kell őrizni. A jövő generációi ugyanis értékelni fogják ennek a korszaknak az alkotó törekvéseit is. Ez mégiscsak a mi történelmünk. Nem törölhetünk ki a múltunkból egy darabot. Abból önbecsapás és más önismereti hiányosságok fakadnak. Fontos, hogy az épületekre, amelyek a 60-as években létrejöttek, kritikával, de emócióval tudjunk fordulni.”

Erő Zoltán, Budapest főépítésze

p o d c a s t – hallgasd meg a beszélgetést!

Mit jelent a helyi védelem?

„Az adott épületet nem lehet csak úgy lebontani, nem lehet könyörtelen módon átalakítani. Azt is jelenti, hogy az épületekre fordítani kell bizonyos forrásokat, többet, mint más, átlagos épületek esetében. A házak lakói a védettségtől azért félnek, mert attól tartanak, hogy utána majd nem lehet ablakot cserélni, kisebb átalakításokat végrehajtani. Nincs okuk az aggodalomra. A védettség nem azt jelenti, hogy megáll az idő. De azt mindenképpen jelenti, hogy elvárjuk, hogy a jövőben méltósággal nyúljunk az épületeinkhez.”

A házak, épületcsoportok, amelyekről szó esik:

  • Élmunkás házak
  • A Kerepesi úti lakótelep az Örs Vezér tértől befelé, négyemeletes épületekkel.
  • Az Úttörővasút épületei:
  • A Szépjuhászné állomás
  • A Széchenyi hegyi végállomás épülete
  • Vár, Tóth Árpád sétány
  • Vár, Diplomataház

Nyitókép: Anker ház, Soós Bertalan