2050-re a Föld lakosságának közel 70%-a városokban fog élni, így a városok politikai és gazdasági befolyása, ezzel együtt az érdekérvényesítő képessége is növekedni fog. Egyre fontosabb lesz odafigyelni a városok külpolitikai teljesítményére. Ennek mérésére szolgál a városdiplomáciai index, egy új módszertan, amit az Egyensúly Intézet a budapesti Városdiplomáciai Csoporttal dolgozott ki.
A Budapest TE meg ÉN podcastban vendégünk Pilz Olivér, a Főpolgármesteri Iroda Városdiplomáciai Csoport nemzetközi ügyintézője és Bartha Dániel, az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, kül- és biztonságpolitikai szakértő. Velük jártuk körbe, mit mutat meg a városdiplomáciai index és Budapest hol helyezkedik el most a városdiplomáciai térképen.
P o d c a s t – hallgasd meg!
Bartha Dániel a 2020-ban nyilvánosság elé lépett Egyensúly Intézetet mutatta be a műsor elején:
„A munkánkhoz szükséges keretrendszerben leírjuk, hogy mit gondolunk arról, hogy Magyarországnak 2030-ig hova kellene eljutnia. Hogyan lehetnénk egy sikeres ország, sikeres nemzet, ehhez milyen lépéseket kell megtenni az egyes területeken. (…) Másfél havonta jelentkezünk egy-egy szakpolitikai javaslattal: hogyan legyen tartósan nagyobb a gazdasági növekedés Magyarországon, hogy hidaljuk át azokat a munkaerőpiaci illeszkedési zavarokat, amiket látunk, mit kellene tenni az oktatásban, és hamarosan az jelenik majd meg, hogyan lehetnénk egy egészségesebb nemzet és ehhez milyen lépéseket kellene tennie a döntéshozóknak.”
Az intézet által kidolgozott módszertan, a városdiplomáciai index segít egy város diplomáciai helyét meghatározni – a következők alapján:
„Nagyjából 100-120 alindikátort választottunk ki (…) és négy csoportba különítettük el: az egyik a hagyományos városdiplomáciai tevékenység (…) a többi pedig olyan kapcsolódó terület, ahol együtt kell működni a városdiplomáciának más szervezetekkel: ilyen a turizmus és a kulturális kapcsolatok, a gazdasági kapcsolatok és az inkluzivitás – vagyis mennyire multikulturális, mennyire befogadó a város.”
Pilz Olivér segített megérteni, mivel foglalkozik a Városdiplomáciai Csoport a Városházán, és miért van szükségük a városdiplomáciai indexre:
„A Városdiplomáciai Csoport a főváros nemzetközi kapcsolatokat építő, a város nemzetközi beágyazottságáról gondoskodó szervezeti egysége. (…) Tőlünk jött az igény, hogy a városdiplomáciai tevékenységünket többé-kevésbé objektív módon meg szeretnénk mérni. Erre készített el az Egyensúly Intézet egy metodológiát, ami segít a jövőben – ugyanúgy mint az ismert sajtószabadság vagy korrupciós indexek – osztályozni és összehasonlítani egyes városok városdiplomáciai tevékenységét, annak időbeli eloszlását, hogy hogyan fejlődött mondjuk Budapest városdiplomáciája az évek során.”
Kérdések, amelyekre választ kapunk a podcastban:
- Helytálló lehet az az állítás, hogy a jövőben egyes városok politikai-gazdasági befolyása erősebb lehet, mint egy-egy országé?
- Hogyan áll össze a városdiplomáciai index? Egy város milyen jellemzőit, mely tevékenységeit kell megvizsgálni, hogy megkapjuk az eredményt?
- Függ egy város városdiplomáciai index-száma attól, hogy milyen a viszony a városvezetés és az adott ország kormánya között?
- Mire tudja a gyakorlatban használni az index eredményeit Budapest?
- Hol áll most Budapest Európa diplomáciai térképén?
- Hogy teljesítünk a régióban?
- A covid vagy az elmúlt időszak forrás-elvonásai befolyásolták-e az index alakulását?
- Van Budapestnek városdiplomáciai stratégiája?
- Milyen erősségei vannak Budapestnek a városdiplomácia szempontjából?
- Milyen következtetéseket vont le Budapest vezetése a legfrissebb városdiplomáciai index eredményéből?
- Mik a városhálózatok, és milyen ügyekben erősebbek, mint egy önálló város?
- Mi az a Szabad Városok Szövetsége és hogy segített Budapest nemzetközi sajtóján?
- Van Budapesten kívül olyan magyar város, amely fel tud kerülni az európai városdiplomácia térképére?
- Mely európai városok járnak élen a városdiplomáciában és hogyan érték el vezető pozíciójukat?
- A nemrég befejeződött Kézilabda Európa-bajnokság diplomáciai bonyodalmai befolyásolták Budapest megítélését?
- A városok erősödése szükségszerűen jelenti-e a vidék gyengülését? Erősödhet-e a népi-urbánus ellentét a vendégek szerint?
- Az agglomeráció és városközpont közötti konfliktusok erősödni fognak a jövőben?
- Brüsszelben Budapest tud önállóan, a városi érdekeket képviselve fellépni?
Nyitókép: Mátyás templom – Bódis Krisztián