Mint minden nagyobb európai város, Budapest is tele van olyan történetekkel, amelyek összekötik más országokkal/városokkal/nemzetekkel – némelyik egészen elképesztő, szívet facsaró vagy éppen vicces és mind-mind hozzátették a magukét ehhez a gyönyörű városhoz. Eddig megnéztük az amerikai kapcsolatokat, vagyis, hogy miért hordja Kern András ugyanazt a kabátot és hogyan került Budapestre Elvis karórája. Befejező rész
Kovács Krisztina írása.
7. A Bajcsyról a rocklegendák közé: Erdélyi Tamás
Valószínűleg nem Nagy Feró jut elsőként a szervezők eszébe, ha beszédet kell mondani egy emléktábla avatásán. Kivéve, ha az emléktáblát egy olyan legendás punk rock zenésznek állították, mint a Ramones tagja, Tommy Ramone, aki Erdélyi Tamásként látta meg a napvilágot, a Bajcsy-Zsilinszky út 36-38-ban. (A házban született Kemény János is, a BASIC megalkotója, róla már volt szó). Innen indult a család ’56 után Amerikába.
A Ramones volt az amerikai könnyűzenében a minimalista, nyers válasz a 70’es évek artisztikus dallamaira és hosszú gitárszólóira – nem véletlen, hogy itthon a Beatrice játszotta először a dalaikat. Rövid, hangos, dühös dalaikkal bebizonyították, hogy nem kell zeneiskolát végezni és szép ruhában járni ahhoz, hogy zenéljen az ember. A rock nekik köszönhetően lett előadóművészetből önkifejezés.
Gyakorlatilag folyamatosan koncerteztek – 1976-tól kezdve 22 év alatt 2263 koncertet nyomtak le -, de tökéletesen alkalmatlanok voltak arra, hogy pénzügyileg is befussanak. 26 évbe telt, amíg az első lemezük aranylemez lett és egyedül Tommy érte meg, hogy 2011-ben Grammy életművet kaptak. A hozzáállásukat jól példázza az a jó tanács, amit az énekes Johnny Ramone adott 1976-ban a Clash basszusgitárosának, amikor az szabadkozott, hogy nem elég jók, még csak próbálnak.
„Várj csak amíg minket látsz. Büdösek vagyunk, hangosak vagyunk, nem tudunk játszani. Csak menj ki és csináld!”
Ez az őszinte, zúzós zene, amelyet egyik kritikusuk „gyermeki, ártatlan agresszivitás”-nak hívott, aztán elindította el a punktól a trashmetálig ívelő irányzatot. 2002-ben bekerültek a Rock and Roll Hírességek Csarnokába – ezzel Erdélyi Tamás lett az egyetlen Magyarországon született tag.
Arra, hogy mekkora hatást gyakoroltak az utánuk jövő punk, rock és de akár képzőművészeti előadókra, a legjobb példa, hogy „felléptek” a popkulturális utalásaikról (is) híres Simpson családban – bár Mr. Burns, a filmbéli helyi hatalmasság, nincs tőlük elragadtatva…
8. Amikor Budapest még nagyhatalom volt: a Pannónia Filmstúdió (1957 – 2015)
A Simpson családnak van egyéb köze is Budapesthez. Elég elmenni a Hűvösvölgyi útra: a Napraforgó utcai kísérleti teleptől két sarokra, a 64-66. szám alatt volt valaha – nem is olyan régen – a rajzfilmkészítés egyik fővárosa. A nyolcvanas években a Disney, a Hanna-Barbera, a szovjet Szojuzmultfilm és a japán Toei stúdióival együtt alkották az akkori világ legjobbjait.
És ugyan Gusztávot, a kockásfülü nyulat vagy Vukot nem sokan ismerik a tengeren túl, azért meglepő kapcsolódási pontokra lelünk itt is. Nem csak az első magyar Oscar-díj miatt, amit Rófusz Ferenc kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában 1981-ben, hanem Simpsonék sorsa is másképp alakult volna az egykori pannóniás rajzfilmesek nélkül.
Kovács Györgyi (aki dolgozott a Hugó, a vizilón) és Csupó Gábor (aki a Mézga családdal kezdte a karrierjét) ugyanis otthagyták a Hűvösvölgyi utat és az országot és végül mindketten Amerikában kötöttek ki, ahol egy bohókásan diszfunkcionális család kalandjait kellett megrajzolniuk. Kovács Györgyinek (akkor már Georgie Peluce) támadt az az ötlete, hogy a figurák bőre sárga, az anyuka haja pedig kék legyen. Az animációért felelős producer Csupónak tetszett az ötlet és sikerrel keresztülverte a nagyfőnökökön.
Így született meg 1989-ben a Simpson család, amely beírta magát az amerikai televíziózás történelmébe: eddig 35 Emmy-díjat nyert és csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán a Time magazin egyenesen a XX. század legjobb tévésorozatának ítélte. Több, mint 30 éve tart és még mindig ugyanolyan sikeres, mint kezdetben. És tele van rejtett poénokkal és utalásokkal – Dr. Nick Riviera figuráját például Csupó Gáborról mintázták.
A legsikeresebb amerikai után azért essen szó a legszeretettebb magyarról is. A Macskafogó ugyanis nem jöhetett volna létre, ha Nepp József nem hallja meg a világ egyik leghíresebb énekegyüttesének, a new york-i Manhattan Transfernek a „Four brothers” című számát. Annyira megtetszett neki, hogy köré álmodott egy egész filmet. Ez lett a Macskafogó.
Íme a Manhattan Transfer (ami egyébként szintén egy feldolgozás, eredetileg nem énekhangra írták):
És íme a magyar klasszikus (említsük meg a legnagyobb hódolat és elismerés hangján az énekeseket: Tóth János Rudolfot, Winand Gábort, Geri Editet és Illy Dorkát, illetve a szöveget zseniálisan magyarító Hajnal Istvánt)
A dal jogaiért egyébként 10 000 dollárt kellett fizetni, amiből az egész filmet ki lehetett volna hozni. A rajzfilm még a digitális korszak előtt készült, vagyis minden egyes – több, mint 100.000 db – képkockáját kézzel festették, közel 100 ember dolgozott a filmen majdnem 3 éven keresztül.
1986-ban a bemutató évében egymillió jegyet váltottak rá, sőt abban az évben a Macskafogót jelölte Magyarország az Oscarra. És külföldi forgalmazóknak is sikerült eladni, Amerikában például Cat City néven futott, igaz, némi módosítással.
Az amerikai változatból ugyanis éppen ezt a dalt vágatta ki a forgalmazó.
Forrás: rollingstone.com, langologitarok.blog.hu, wikipedia.org, nullahategy.hu, turizmusonline.hu, simpsonswiki.org, simpson-csalad.webnode.hu, simpsonswiki.com, origo.hu, filmarchiv.hu, hu.ign.hu,
