Mi a férfiakról és nőkről elnevezett közterek aránya? Hát a valós és fiktív alakoké? Kik állnának a dobogó felső fokán, az író-költők vagy az államférfiak és politikusok? Mikor volt a legnagyobb átnevezési hullám?
Az ATLO és a Budapest Főváros Levéltárának legújabb látványos együttműködése interaktív, látványos térképek során mutatja meg, Budapesten kikről neveztek el köztereket, és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak ezek a választások és változások. Az apropó a Budapest Főváros Levéltára által szervezett Utcák, terek, nevek konferencia volt, erre fejlesztette tovább és javította egy korábbi projektjét az ATLO csapata.
Az adatbázisba összesen kétezer valós vagy fiktív személyekről elnevezett utcanevet vettek fel, ezeket csoportosították különböző szempontok szerint majd vitték térképre az eredményeket. Nem akarjuk lelőni a poénokat, böngésszétek ti is a térképeket, de amellett nem tudunk szó nélkül elmenni, hogy az adatvizualizáció által sokkal mellbevágóbbak a számok – például a 2247 emberről elnevezett köztér 90%-as férfi, és a nőkről elnevezett köztereknek is csak a fele volt valós személy. Ez a sejtettük de nem tudtuk kategória, és a színekkel jelölt térképen sokkal jobban érezzük az arányokat.
Jó hír, hogy az elmúlt két évben az új elnevezéseknél jelentősen javultak az arányok: a személynevet viselő köztereknél 10% helyett az esetek 37,5%-ában már nő volt a névadó, és a Fővárosnak és több kerületnek is eltökélt szándéka, hogy ezt az arányt tovább javítsák. A város összképe ettől persze csak lassan változik, hiszen jellemzően új elnevezésekről van szó és nem a korábbi utcák átnevezéséről.