Budapest is nyertese a több, mint másfél millió eurós, 18 várost egységesítő kulturális projektnek.
Kovács Krisztina írása
Irodalmi alapművekről ritkán születnek viccek. Mintha az lenne az elvárás, hogy a klasszikusokat csak kellő komolysággal, mintegy piedesztálra emelve lehet szemlélni. Két kivételt tud a mindenható internet. Az egyik természetesen Woody Allen, aki azt írja: „Elvégeztem egy gyorsolvasó tanfolyamot és 20 perc alatt elolvastam a Háború és békét. Oroszországról szól.” A másik, már forrását is elveszített idézet:
– Elolvastam James Joyce Ulysses-ét.
– Tényleg? És miről szól?
– Mindenről.
És ez csak félig vicc. A pont száz éve megjelent regény nagyjából mindenről szól: parallaxisról (bármi is legyen az), cselédekről, hallucinációkról, behorpadt kalapról, takonyról, a Hamletről, születésről, lóversenyről és az élet mulandóságáról. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz és filozófia. Szintézis.
A könyv, ami valójában egy folyamat
„Annyi talányos és rejtett utalást tettem bele, hogy a professzorok évszázadokig elvitatkoznak azon, mit, hogyan értettem” – írta Joyce saját művéről. Az Ulysses ugyanis nem egy konkrét történet, hősökkel, akiket szerethetünk vagy mélyreható tanulságokkal, amelyek valamit hozzáadnak az életünkhöz, hanem egy nagy, színes szövet, amely minden szögből más mintát mutat és ki-ki hordhatja kendőként, használhatja ágytakarónak vagy hazaviheti benne a bevásárlást. Annak ellenére, hogy egyetlen nap eseményét meséli el, több, mint 700 sűrűn teleírt oldal. Szétszedi és újraalkotja a szavakat, ugrál a szereplők nézőpontjai között (mielőtt azt hinnénk, hogy ez szörnyen ijesztő, jusson eszünkbe, hogy a Trónok harca is ezt csinálja), vezérfonala pedig a tudatfolyamat – vagyis mindent leír, ami az adott szereplő agyán átcsorog. (Aki bambult már a 7-es buszon utazva, pontosan tudja, hogy a női divattól a szomszéd muskátliteleltetési technikájáig mennyire szabadon tudnak áramolni a gondolataink.) Telesző mindent allegóriákkal és többszörösen összetett utalásokkal – nem véletlen a cím, utalás Homérosz Odüsszeusz bolyongásait elmesélő nagy eposzára -, és képes egy kisbaba születését az angol nyelv fejlődési korszakainak stílusparódiáival ötvözni – az is cseperedett az évszázadok során ugye. (Az angol szakon végzett feketeöves műfordítók fele a fél karját odaadná, ha neki kellene fordítania – a másik fele felnyög álmában, ha eszébe jut.)
Ami a könyv után történt
Szerb Antal azt írta, hogy Joyce-nak az egész világon nagy tekintélye volt, „mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani”. Hamvas Béla szerint – aki a Nyugatba írt a regényről kritikát – érdekessége és jelentősége meglepő eredetiségében, kifejezésében és az elképzelhetetlen szellemi energiájában van. Az biztos, hogy az európai irodalom az Ulysses után egészen új utakra talált.
A könyvet csak Párizsban merték kiadni – ma márványtábla emlékezik a kiadó, Sylvia Beach merészségére
És nemcsak az irodalom. A Joyce-rajongók minden évben megünneplik június 16-át: ezen a napon játszódik a regény cselekménye. Ez a Bloomsday, ami a főszereplőről, Leopold Bloomról kapta a nevét. Nemcsak Triesztben, Dublinban vagy Párizsban, Joyce életének fontos helyszínein, de Szombathelyen is, lévén, hogy az egyik fontos szereplő onnan származik.
Hogyan legyünk Bloom-ok mi is?
Idén még több okunk van az ünneplésre és nemcsak Szombathelyen, de Budapesten is: 2022-ben az Európai Bizottság Kreatív Európa Alapja az egyik legjelentősebb támogatást, 1.78 millió eurót, az ULYSSES: Európai Odüsszeia című, városi-kulturális projektnek ítélte. Az elképzelés majdnem annyira nagyívű, mint az eredeti mű: a regény 18 epizódjának időrendi sorrendjében bontakozik ki Európa 18 városában – a megnyitó 2022. szeptember végén Athénban lesz, ezután Marseille, Trieszt, Budapest és Vilnius következik. Jövőre a programsorozat Párizs, Berlin, Koppenhága, San Sebastian, Kolozsvár, Isztambul, Zürich, Groningen, a görög Eleuszisz és a finn Oulu részvételével folytatódik, majd 2024 júniusában Lisszabon, Dublin és Derry/Londonderry városában fejeződik be. A szervezők az eredeti mű fejezeteiben szereplő témákra rímelő, de a mai európai társadalmakat is foglalkoztató 18 problémát jelöltek ki, amelyeket ki-ki a saját városában dolgoz majd fel: míg például Isztambulban a világi és vallási együttéléssel, Lisszabonban a kontinens idősödő népességével, Zürichben az állampolgári identitással foglalkoznak, Budapesten a helyi közösségek szerepe kerül majd előtérbe.
“Joyce korszakos nagyregényének számos közvetlen és közvetett magyar vonatkozása van, így különösen izgalmas hazánkat képviselni ebben az ízig-vérig európai programban. Budapestiként ápoljuk az egykori Monarchia hagyományait és megemlékezünk a regény egyik főhősének szülővárosáról, Szombathelyről is. A konkrét kapcsolódásokon túl, az idén 100 éves művet mindenekelőtt inspirációként fogjuk használni ahhoz, hogy miként lehet az irodalom eszközeivel megszólítani és bemutatni egy nagyváros közösségeit, hogyan lehet sok hangon és változatos formákban elmesélni történeteit. Így válik a következő két évben ez a projekt a Budapest Könyvfőváros kezdeményezés egyik oszlopává, és így tudjuk rajta keresztül bemutatni az Ulysseshez hasonlóan örökifjú, 150 éves Budapestet közös európai kultúrközösségünkben.” – mondta Gáspár Máté, a projektben magyar félként részt vevő Budapest Brand nZrt. művészeti vezetője.
Szóval két év James Joyce-ból és az ő Ulysseséből.
Annyi idő alatt akár el is olvashatnánk.
A projektben részt vevő városokra vonatkozó információkat – a projektidőpontokkal és a programok részleteivel együtt – 2022. szeptemberében tesszük közzé. A budapesti programokkal kapcsolatos hírek a Budapest150 és a Budapest Könyvfőváros felületein jelennek majd meg.
