Szennyezettebb lehet a levegő annál, mint gondoltuk – állítja a Levegő Munkacsoport – ráadásul a hivatalos levegőminőség-mérő állomások nem mérnek azokban a budapesti csomópontokban, ahol a legfontosabb lenne. Volt miről beszélgetnie a Budapest Te+Én két műsorvezetőjének – Veress Dórinak és Gellért Gábornak – Szegő Judit környezetkutatóval, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának munkatársával.
Hogyan jutottatok arra a következtetésre, hogy a légszennyezettségi adatok alulbecsültek?
Saját egyszerű eszközeinkkel vizsgáltuk a forgalmas utak környékének légszennyezettségét. Mértünk például a Keleti pályaudvar csomópontjában. A helyeket úgy válogattuk ki, hogy figyeltük Budapest zajtérképét, ennek alapján belőttük, hogy merrefelé vizsgálódjunk. Emellett azt is megnéztük, hogy a hivatalos mérőállomások mellett milyen adatokat mérünk. Csak egy példa: az Üllői út-Mária utca sarkán 20 százalékkal magasabb értékeket mértünk, mint az Erzsébet téren levő hivatalos mérőállomásnál.
Tényleg nem a legfontosabb helyeken mérünk?
Történik olyan, hogy egy mérőállomást a terület felújítása miatt áthelyeztek. Ilyen volt a Keleti pályaudvarnál lévő, amely átkerült a Teleki térre, és azóta sem került vissza. Egyébként a met.hu oldalon mindenki megtalálhatja, hova helyezték ki a légszennyezettség mérőállomásokat.
Milyen lehetőségünk van hiteles adatok megszerzésére?
Mindenki beszerezhet saját légszennyezettség mérő készüléket. Ezek kevesebbet tudnak, a pontosságuk is kisebb, de arra mindenképpen alkalmasak, hogy lássuk mikor érdemes szellőztetni, kisbabával sétálni stb. A honlapunkon meg lehet találni, hol lehet ilyen készülékeket beszerezni.
A Levegő Munkacsoport úgy véli, hogy a hulladékégetés is hatalmas probléma…
Sokan azt gondolják, hogy a szegények fűtenek káros anyagokkal. Ez tévedés. Készítettünk egy reprezentatív felmérést, amelyből az derült ki, hogy minden harmadik magyar ember elégeti a hulladékát, legalábbis alkalmanként. Ebben benne van az avar, de a tejesdobozok is. Az is kiderült, hogy csak az emberek 15 százaléka égeti el a hulladékát a szegénysége miatt. Az emberek 63 százaléka azért éget, mert tudatlan vagy érdektelen. Ezért a mi egyik legfontosabb feladatunk a szemléletformálás.
Mi lenne a legdurvább mondat, ami a kampányotok szlogenje lenne?
Az, hogy a hulladék égetésekor harci gázt eregetünk a családunkra. A Pannon Egyetem kutatást végzett, amelyből kiderült, hogy a szálló porban 5 százalék a hulladékégetésből származó anyag. Ez több ezerszeresen lehet káros az egészségünkre. Festék, műanyag és lakk égésterméke kerül a levegőbe. Ez az 5 százalék sajnos a Budapesten és vidéken egyaránt megtalálható a levegőben.
Mit tudnak tenni a hatóságok ebben a nehéz helyzetben?
A levegővédelmi hatóság az utóbbi években erőteljesen meggyengült. Állandó átalakítások vannak. A Környezetvédelmi Minisztérium megszűnt, az osztályok szétszóródtak különböző más minisztériumoknál. Néha nehéz kideríteni, hogy kivel kell kommunikálnunk. Amit régen a megyei hatóságok intéztek, azt manapság a járásiak. A források egyre kisebbek. Van olyan járás, ahol két ügyintéző dolgozik. Az irány nagyon rossz. A hatóságokat meg kéne erősíteni. Az is baj, hogy sokszor az önkormányzatok sem tudják, mi a teendő. Konkrét történet: egy óvoda bejelentette az önkormányzatnak, hogy elfogyott a tűzifa, azok pedig csupa segítő szándékból bútorlapot küldtek ki nekik. Az óvoda vezetője azzal hívott fel, hogy „a bútorlapot már vágják fel az udvarban, mit csináljon?” Ilyen most a helyzet. Szemléletformálás kell!
Podcast – hallgasd meg!
Nyitókép: Soós Bertalan