Mindenütt főzött. A Harmat étteremben a munkáscsaládoknak. A Margitszigeti Nagyszállóban Hruscsov elvtársnak és a gyógyulni vágyó kapitalistáknak. A piacon kétfélét készített. Egyik nap pacalt, akkor volt egy 100 méteres sor, másnap szalontüdőt, akkor egy 50 méteres sor. Ő volt a Kispipa legendás séfje, ahol 10 év alatt az egész művészvilág vacsorált. Aztán elment a Keletihez, és több mint 30 éve megnyitotta a Kürtös ételbárt. Itt állva lehetett finomságokat fogyasztani. Majd mellette a Rosensteint, a családi éttermet. Innen már nincsen hova előre. Azaz persze lehetne. Második, harmadik hely. Vagy bővíteni a vendégteret. Rosenstein úr nem akarja. „Ez a hely eltart minket”, mondja. És ha több lenne a vendég, csökkenne az egy vendégre eső figyelem.
A Rosenstein egy legenda. Ha odamegyünk, nem ebédelünk vagy vacsorázunk, hanem ünnepeljük az életet. Megadjuk a módját! A Budapest Te+Én műsorvezetői – Veress Dóri és Gellért Gábor – ezen a héten meglátogatták Budapest egyik meghatározó vendéglátós személyiségét, Rosenstein Tibort, akinek számtalan története van. A konyhába betáncoló Helen Mirrenről. A visszajáró Steven Spielbergről, Glenn Close-ról, aki interjúiban is mesél a Rosenstein-es élményeiről. Novák Tatáról, aki séfsapkát kapott, és főzhetett a konyhában. Vitray Tamásról, aki, amikor megkérdezték, hogy kéri a bélszínt, csak annyit mondott: „ahogy a bélszín megkívánja. Te tudod.”
Podcast – Hallgasd meg!
A Rosensteines mondásoknak se szeri, se száma:
„Nálunk a dísz maga az étel”
„A vendég a legfontosabb”
„Haladni kell a korral. Gluténmentes morzsa van. Laktózmentes tej van. De húsnélküli húsízű húspótló nincs. Azt meghagyjuk a szaklétesítményeknek.”
„A pesszimizmus olyan luxus, amit zsidó ember nem engedhet meg magának.”
„A kekec vendég is az én vendégem, ha visszajár.”