A város felforrósodásáról és hűtéséről szóló írásunk viszonylag nagy visszhangot váltott ki, ennek eredménye volt az a kérés is, hogy nézzünk szét hőkamerával Újlipótvárosban. Szerencsére a képadatbázisban jócskán akadtak itt készült képek, ezért eleget tudtunk tenni a kérésnek. De aki valami meglepő, új tanulságot, világot felforgató meglepetést vár, ne olvasson tovább: a növények és az árnyas felületek továbbra is hűtik, a burkolt, napos felületek pedig továbbra is fűtik a várost.
Félreértések elkerülése végett: a hőkamera a felszín hőmérsékletét méri, nem a levegőjét. A képeket azzal a tudással együtt érdemes nézni, hogy egy 30-33 fokos délutánon, szélcsendben, minimális felhőborítás mellett készültek.
A zöldfelületi intenzitás és a felszínhőmérséklet egy városban szorosan összefügg (részletesebben lásd például ide kattintva), így bátran ki lehet jelenteni, hogy ha azt szeretnénk, hogy a Budapest (vagy konkrétan Újlipótváros) hűvösebb legyen, akkor sokkal több növényre (elsősorban fára) és sokkal kevesebb burkolt felületre van szükség.
Egy fa hűsítő hatása átlagosan két légkondicionálóéval ér föl. A fák a most következő képeken tehát nem csak hideg felületek, hanem légkondik. Ez annak köszönhető, hogy a párologtatáshoz szükséges energiát a környezetüktől vonják el, így aktívan hűtik a levegőt. Ha a városi fűtőtesteket nézzük (a burkolt felületeket, autókat, házfalakat) akkor azt kell figyelembe venni, hogy a falaknak, vastag útburkolatoknak nagy a hőkapacitása, és még este, éjszaka is süt belőlük a meleg. Ez az vékony fém felületekre (például az autókra) szerencsére nem igaz, cserébe jóval gyorsabban és magasabb hőmérsékletre melegszenek fel, mint a beton.
Újlipótvárosban történtek és történnek ebből a szempontból egyértelműen, hőkamerával is bizonyíthatóan hasznos beavatkozások, például a Hollán Ernő utca elejének zöldítése, új zöldkazetták és fák a Katona József utcában, vagy az új zöldkazetták a Pozsonyi út végén.
A most tervezett, vagy épp zajló fejlesztések közül például a Thurzó utcai leendő park is biztosan javítani fog a mikroklímán és csökkenteni a felszínhőmérsékleten, miközben a Victor Hugo utcába tervezett társasháztól (hőkamerás szemmel) sok jót nem várhatunk. (Vagy ott van már elindult, de megosztó fejlesztésként a Csanády utca felújítása, ami támogatói szerint a szűkös lehetőségeket okosan kihasználó, kritikusai szerint eleve alacsony ambíciókkal induló, félszeg beruházás.)
Ami biztos, hogy a közterülethasználatról szóló civil párbeszéd egyre erősebb. A helyi közösség aktivitásának bizonyítéka például, hogy a tavalyi közösségi költségvetésben győztesnek szavazták meg a Szent István parkot érintő fejlesztést. Az ebben a cikkben bemutatott, részben korábban még nem publikált képekkel vállaltan ehhez a párbeszédhez is szeretnénk újabb szempontokat adni.
A képek azok számára is hasznosak lehetnek, akik a térképen se találják meg Újlipótvárost, hiszen az autók fémfelülete és az aszfal ugyanúgy forrósodik a Lónyay utcában, mint a Hollán Ernő utcában, a fák ugyanúgy hűtenek a Bartók Béla úton, mint a Pozsonyi úton.
Szent István park
Szöveg, hőkamerás felvételek: Kovács Tamás
A hőkamerás felvételek szabadon használhatóak. A képek készítésének körülményei részletesen itt olvashatóak.