Van 10 okunk, amiért meg kell nézned a kiállítást, és nem félünk ezeket megosztani pont a hőségriadó közepén. A szikrázó napfényt félhomályra és hűvösre cserélheted egy kis kultúrával megspékelve, jó dealnek tűnik. Ne feledd, az Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek már csak augusztus 28-ig tart nyitva!
Csapó Ádám írása, képek: MNG
1. Kimagasló női teljesítményeket láthatsz egy évszázaddal ezelőttről
A két világháború között járunk, biztosak lehetünk benne, hogy akkor sem volt könnyebb nőnek lenni, mint ma. A művészet illetve az alkalmazott grafika viszont – csakúgy, mint napjainkban – már akkor is gender semleges volt, és igazán kiváló művészek kaptak lehetőséget, hogy akár nemzetközi szinten is reklámozzák Magyarországot. Az alábbi plakáton azt látjuk, ahogy az art deco jó nagy kanállal merít a magyar népművészetből, ami olyan egzotikumnak számított, amivel az országot népszerűsítették minden európai utazási irodában – nemhiába. A kép alkotója, Mallász Gitta élete egyébként nem csak művészeti tevékenysége, hanem sportolói múltja és II. világháborús tevékenysége miatt is filmre kívánkozik, kötelező utánanézni. Emellett, a női alkotók közül érdemes lesz még Lukáts Katóra is fókuszálni.
2. Ez is reklám, az is reklám
A kiállításra menet (akár kocsival, akár közösségi közlekedéssel jössz) nézd meg milyen óriásplakátok vannak a városban! Nézd meg mit reklámoznak, keress bennük művészi értéket, keress bennük művészi szándékot! Kérdezd meg magad, hogy egy keretben kitennéd-e bármelyiket otthon a faladra! Aztán, ha megérkeztél a Nemzeti Galériába, menj be az Art deco Budapest kiállításra, nézz körül, és tedd fel magadnak ugyanezeket a kérdéseket!
3. Mi van a kép mögött?
A kiállítás plakátjai, csakúgy, mint az art deco maga, messze túlmutat azon, hogy szép reklámokat nézegetünk. Európa éppen kilábalt az I. világháborúból, az emberek újra kezdték elhinni, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül jól érezhetik magukat. Az art deco ezért egyszerre próbál csábító, érzéki, izgalmas lenni, és ehhez túldíszített szecessziós, avantgárd, népművészeti vagy orientális motívumokat is használ. Új nőideált láthatunk, luxus életvitelt, vidámságot, egészséget. Minden, amit a világháborúban az embereknek nélkülözniük kellett, most sokszorosan borul rájuk a hirdetőoszlopokról.
4. Az egyéniség diadala
A alkalmazott grafika művészei általában több megbízást is kaptak. Plakátjaikkal – mondhatni – a korabeli street art sztárjai voltak. A legtöbb művet szignóval látták el, de kis érdeklődéssel és tapasztalattal műveik csupán stílusjegyeik alapján is felismerhetővé váltak.
5. Ez nem csak egy plakátkiállítás
Bár a legtöbben így emlegetik és nagyon könnyű csak a plakátokra fókuszálni, de az “art deco plakátkiállításon” nem csak plakátokat, hanem szobrokat, bútorokat, ruhákat, csomagolóanyagokat, más használati tárgyakat is látni. Stílusban ezek a 3-as pontban taglaltak szerint reagálnak a kor igényeire, funkciójukon túl kínálnak valamit az érzékszerveknek is.
6. Amire büszkék lehetünk
Magyarországon, a világhírű vendégszeretet országában, ahol négyévente kitalálunk egy új matekot, hogy magunkat helyezhessük az olimpián győztes országok között is a legmagasabbra, ahol minden külföldiekkel folytatott beszélgetésben felhozzuk, hogy mi találtuk fel a fél világot, nem baj, ha egy kiállításnyi figyelem irányul arra, ami tényleg világszínvonalú. Ezeknek a művészeknek a munkái olyan grafikai, kreatív munka gyümölcsei, ami 100 évvel ezelőtt is és a jelenben is bármikor felvállalhatóak, művészeti csúcsteljesítmények.
7. Cigireklám
Dohányreklámot nézhetünk, legálisan. Ezt Magyarországon már 20 éve nem lehet megtenni, és ha őszinték vagyunk, nem is hiányzik nagyon. Viszont arra jó példa az alábbi Berény Róbert-kép, hogy a tüdőrákos fotók és a füstkarikák fújásán kívül milyen esztétikát hordozhat még egy ilyen reklám. Így nézett ki egy dohányzó embert bemutató plakát, aminek egy eredeti példányáért pár éve fizettek ki 17 millió forintnak megfelelő fontot egy árverésen. Valaki azt gondolta, hogy szép.
8. Lehet korabeli filmes plakátokat nézni
Ritkán gondolunk úgy a 100 évvel ezelőtti filmgyártásra, mint ami ma bárkit is érdekelne, pedig csak azért, mert még a hangosfilm betörése előtt járunk, igenis készítettek népszerű filmeket. Olyan darabokat, amiket Budapesten is bemutattak. Gyönyörű plakátokon hirdették a hollywoodi életérzést a színésznő vagy a producer nevével, a nyilvánvalóan műértő közönségnek.
9. Többet tudhatsz meg az Orion cégről és gyönyörű logójáról
A cég márkaerejét jelzi, hogy 1942-ben a világ rádióexportjának 30%-át az Orion adta. Konkrétan Orion cégről 1924 után lehet beszélni, az akkor már népszerű Bottlik József ezt követően tervezte az ismert háromfejes, art deco logót. Bottlik volt az első, aki “nagyban gondolkodott”, minden termékre kiterjedő arculatot adott a brandnek. A három fejjel is azt akarta megmutatni, hogy a hang minden irányban terjed illetve, hogy az Orion termékei mindenhova elérnek, elhallatszanak. Sosem akart kecses vagy szexi lenni, plakátjain vastag, árnyékolt, fémes csillogású betűkkel dolgozott, minden emberi figurájából sugárzik az erő. Ez egyébként a Metropolis című filmhez készült plakátján is tetten érhető, ahol a fő figura a Watchmenből ismert Dr Manhattanként egy egész várost tart a vállán.
10. Mert szépek
Nem kell figyelembe venni semmit a fent leírtakból! Csak lapozzuk végig a kiállítást, mint egy szépen illusztrált mesekönyvet, és élvezzük ki!
