Budapest a rossz levegőjű európai fővárosok közé tartozik, a légszennyezés miatt elvesztett életévek tekintetében pedig az európai rangsor élén állunk. Az okok a fűtési szokásainkban, a rosszul szigetelt épületeinkben és a városi közlekedésben keresendők. Szeptemberben 50 kiválasztott budapesti közreműködésével rendezi meg a városvezetés a harmadik közösségi gyűlést, ahol a közlekedésből eredő légszennyezettség csökkentéséről lesz szó, vagyis arról, hogy mit tudunk tenni közösen a jobb levegőért. A Budapest TE meg ÉN podcastjában Halász Áron, a Fővárosi Önkormányzat nemrég kinevezett fenntartható közlekedési szakreferense a vendégünk, akinek nevét sokan évtizedes kerékpáros civil munkájáról is ismerhetik, hiszen régóta vezetőségi tagja a Magyar Kerékpáros klubnak.
Áronnal éppen ezért nem kerülhettük ki azt a kérdést, hogy mit gondol a BKK 2021-es felméréséről, mely szerint csupán a budapestiek 2%-a használja közlekedési eszközként a biciklit.
„Ha megnézed a belvárosi részt, az a szám már valószínűleg 10%. Nagy különbség van abban, hogy a Hungária körúton belüli városrészről beszélünk, ahol sok minden közel van és sokkal kerékpározhatóbb is, vagy a külső karéjról, ahol sokkal nagyobbak a távolságok és nehezebb a közlekedés. (…) A BKK-nak most jelent meg egy forgalmi adata a Margit hídról, ott napi 8000 kerékpárost mérnek, annak nagy része nyilván megy tovább a körúton, csak hát kisebb helyet foglal a bicikli, kevésbé feltűnő.”
A budapesti közlekedés jellemzőiről
A főváros álláspontja szerint aggasztó a budapestiek által választott különböző utazási módok megoszlása.
„Arról beszélünk mindig, hogy az emberek többsége autóval közlekedik, de ez nem így van. A számok szerint 35% a személygépjármű az összes megtett utazásban, a többi nem az, de ez sok helyet foglal, zajos és a közbeszédet ez uralja mindig. Arról van szó, hogy meg kell találnunk azokat a hatékony módokat, hogy hogyan tudjuk ötvözni a fenntartható közlekedési eszközöket. Mondjuk, ha valaki Rákoskeresztúron lakik, nagyon megértem, hogy nem fog betekerni kerékpárral a belvárosba minden nap, főleg úgy, hogy nincs onnan kerékpárút, de könnyen ki lehet tekerni az ottani vasútállomásra, és a vonat viszont berepít a Keletibe negyedóra alatt.”
Hogyan akarunk élni a városban
„Hogy a beton és a házak ilyenkor nyáron mennyire sugározzák a hőt, van-e árnyék, hogy biztonságosan lehet-e a gyerekekkel közlekedni az utcán, vagy a mellékutcákban mekkora az átmenőforgalom, ahogy az emberek próbálják kikerülni a dugót, hogy elférünk-e a járdákon, lehet-e kerékpárral iskolába menni, szóval sok más téma létezik.”
Halász Áron azt mondja, az emberek minden felmérés szerint nyitottak ezeknek a kérdéseknek a megvitatására.
A közösségi gyűléstől nem kell félni!
10 000 véletlenszerűen kiválasztott budapesti kapott meghívólevelet a közösségi gyűlésre a főpolgármestertől, akik visszajeleztek, azok közül 50 fő vesz majd részt a két hétvégén át tartó munkában.
„Ez nem igényel semmilyen előzetes felkészülést. A meghívóban kapnak egy minimális bevezetőt arról, hogy mi a probléma, mi van a légszennyezettséggel, mit szeretnénk csinálni, milyen eszközökkel, de majd ott a helyszínen a különböző szakértők előadásaiból derül ki, hogy pontosan mit takarnak ennek a részletei, és milyen lehetséges forgatókönyveket lehet kidolgozni arra, hogy mit tegyen a város. Az első hétvégén előadások, kerekasztalbeszélgetések lesznek, ütközteti majd az álláspontját a kerékpáros klub, az autóklub és a többiek, a második hétvége a műhelymunkának lesz inkább a terepe.”
Podcast – hallgasd meg!
Áron beszélt még a podcastben a légszennyezettségből fakadó 13 000 korai halálesetről, a korábbi közösségi gyűlések tapasztalatairól, hogy miért és hogyan kell bevonni a budapestieket egy ilyen szakpolitikai munkába, továbbá szó esett a város potenciális zöldfelületeiről, a lezárt Rakparttal kapcsolatos friss tapasztalatokról, a városvezetés további zöld programjairól, és felhívta a figyelmet a most zajló közösségi költségvetésre, ahol ugyancsak részt vehetünk a közös ügyekről való döntésekben.
Nyitókép: Bartha Dorka