A Főváros a WWF Magyarország kezdeményezésére, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával nyilvánította természetvédelmi területté az Óbudai-szigetet körülölelő 25 hektár területű galériaerdőt. Röviden összefoglaljuk az Óbudai-sziget történetét, ezt követően bemutatjuk, hogy milyen természeti értékek találhatók a területen.
Manapság leginkább a Sziget Fesztivál jut az emberek eszébe az Óbudai-szigetről, vagy másik nevén Hajógyári-szigetről. Pedig az Óbudai-sziget történelme hosszabb időre nyúlik vissza. Sőt, egykor régen a nagymúltú Óbuda mellett a Duna két Óbudai-szigetet kerített körül, egészen 1835-ig, amikor a Kis-szigeten felépítették a hajógyárat, és a hajók tárolása érdekében a két szigetet elválasztó Duna-ágat eltorlaszolva öböllé alakították. Innentől kezdve nevezik az egész Óbudai-szigetet Hajógyári-szigetnek, annak ellenére, hogy a hajógyár csak a déli részen működött.
A Nagy-sziget ugyanakkor sokáig csendes hely maradt, káposztát, kukoricát és répát termesztettek rajta, később egy részén a margitszigeti park kertészete működött. Aztán 1972-ben, Budapest egyesítésének századik évfordulójára megkezdődött a Május 9. park kialakítása, az akkor ültetett fák és bokrok közül sok még ma is megtalálható.
Miért volt szükség a galériaerdő védetté nyilvánítására?
Budapest az elmúlt 150 évben nagyvárossá vált, érthető, hogy a Duna-partjai nagyon átalakultak. A város területén belül csak az északi és déli határon maradtak ártéri erdők. Ezek közül is az Óbudai-szigeten találhatjuk a legrégebben háborítatlan erdőt és a legöregebb fákat. A fűz-nyár ligeterdő csak egy keskeny sáv a sziget peremén, de igazi természeti csoda.
Például több, 200 évesre becsült fűzfa és nyárfa is megtalálható, közöttük a nagy fákra „vadászó” kutatók találtak egy 745 centiméter törzskörméretű fekete nyárat. Törzsének egyik ága ugyan már letört, de az ilyen öreg fák holtukban is a nyüzsgő életet szolgálják. Nagyon sok bogárfaj élőhelyéül szolgálnak, amiből következik, hogy a madárvilágot is gazdagítják. Az emlősök közül a denevérek kötődnek az öreg, odvas nyár- és fűzfákhoz.
Ám ez csak néhány példa az ártéri erdő biológiai sokféleségére. Ezt felismerve kezdeményezte 2021-ben a WWF az Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdő védetté nyilvánítását, amelyet alapos előkészítő munka után a Fővárosi Közgyűlés 2021. december 15-én megszavazott. A természetvédelmi terület a sziget partvonalán mintegy 2,8 km hosszan húzódik, a nyugati oldalon szélesebb (90-130 méter), míg a keleti oldalon kissé keskenyebb (30-50 méter). Összesen 25 hektárnyi terület vált védetté, mely éppen kis kiterjedése miatt rendkívül érzékeny a zavarásra.
Nézzük meg, kik is a sziget valódi őslakosai!
Az ártéri erdő igazán változatos növény- és állatvilággal rendelkezik. Ebből fogunk 5 jellegzetes fajt bemutatni.
Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis)
A magyarul ligeti csillagvirágnak is nevezett faj kora tavasszal, nem sokkal a hóvirág után, általában március elejétől virít. Ilyenkor még minden rozsdabarna, a napfényben megcsillanó liláskék virágzatok derűs hangulatot hoznak az erdőbe. Szerény szépségű növény, legfeljebb 25 centiméter magasra nő.
Fekete nyárfa (Populus nigra)
Valaha Európa mérsékelt övi folyóvölgyeiben általánosan elterjedt volt, de ma már szinte mindenhol veszélyeztetett. Ennek legfőbb oka, hogy a folyószabályozások tönkretették élőhelyeit. Magyarország legnagyobb fája egy Gemenci-erdőben élő fekete nyár, de itt, az Óbudai-szigeten is tekintélyes méretű egyedei találhatók. A kidőlt fekete nyárak számos állatfajnak biztosítanak élőhelyet, például a skarlátbogárnak is.
Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)
Hazai erdeinkben sokfelé élhet skarlátbogár, így az Óbudai-szigeten is. Bár gyönyörű rikító színű állat, nagyon ritkán kerül a szemünk elé. Ennek az az oka, hogy élete nagy részét – először lárvaként majd kifejlett rovarként is – elhalt fák kérge alatt tölti. Így is telel át. Ezalatt csak úgy lehet megtalálni, ha a mindenre elszánt kutató a halott fatörzs kérgét lefejti.
Miután élete nagy részében holtfához kötött, ezért csak olyan természetes vagy természetközeli erdőkben tud megmaradni, ahol megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre elpusztult, kidőlt fák. Különleges testfolyadékai miatt a skarlátbogár hihetetlenül jól bírja a fagyokat. Tavasszal aztán felélénkülve előjön a kéreg alól, párt keres, szaporodik és elpusztul. Rövid dicsőség!
Sárgarigó (Oriolus oriolus)
A sárgarigó semmilyen más hazai madárral nem téveszthető össze, csak éppen ezzel a fajjal sem könnyű találkozni. Rövid ideig van nálunk, április-májusban érkezik, aztán augusztusban már el is vonul. A lombok között rejtőzködik, inkább csak gyönyörű énekét hallhatjuk. Szerencsére a megfigyelések szerint állománya stabil. Az ártéri erdők jellegzetes élőhelyei közé tartoznak, de előfordul gyümölcsösökben, parkokban is.
Eurázsiai hód (Castor fiber)
A hódot nagyon sokan szeretik, bár olyanok is vannak, akik korlátoznák a jelenlétét. Külsejét nem kell hosszan jellemezni, ellaposodó farkáról könnyen felismerhető. Az 1800-as évek végére szinte egész Eurázsiából, így Magyarországról is kivadászták. Visszatelepítése az 1980-as években nagy lendületet vett, és sikertörténetnek nevezhető.
A magyarországi hód-visszatelepítést a WWF 1996-ban kezdte meg, de később nyugat felől spontán terjedve is megérkezett ez a faj Magyarországra. Nagy élmény, hogy ma már Budapest területén is megfigyelhetünk hódokat. Élőhely-átalakító tevékenységük természetvédelmi szempontból általában pozitív, de ma már Magyarországon is foglalkozni kell a hódkárok megelőzésével.
Mit jelent a védettség a lakosok számára?
Ahhoz, hogy a galériaerdő élővilágát megőrizzük, nekünk, lakosoknak is változtatnunk kell a szokásainkon, hiszen csak a terület zavartalansága mellett tudjuk a galériaerdő komplex ökológiai rendszerét fenntartani. Emiatt a galériaerdő 25 hektáros természetvédelmi területe csak korlátozottan megközelíthető. A töltésen futó sétány továbbra is bejárható a lakosok számára, de a kutyával érkezők csak pórázzal vihetik be az ebeiket. Szintén látogatható a szigetspicc, ami sekély partjával, változatos növényvilágával és egyedülálló panorámájával a szigetre kutyával vagy társasággal érkezők egyik kedvenc helye.
Ha kilátogattok a szigetre, kérünk titeket, hogy óvjátok a galériaerdő értékeit! Az Óbudai-sziget különleges élővilágának megőrzése mindannyiunk érdeke.
Szöveg: Gadó György, Szaló Péter
Szakmai lektorálás: WWF