Gyerekek is dolgoztak azon a játszótéren, amin a festék ezen sorok írása közben még mindig szárad. Egy építőipari cég adta a betonfestéket, amit egy ismert reklámcég emberei mellett lelkes családok kentek fel a padokra és a kerítésekre. A Kaláka együttes is „beszállt a buliba”.
Csapó Ádám írása, fotók: II. kerület Facebook oldala
Nyilván nem gyerekmunkáról van szó, gyűjtötték a tobozt és a gesztenyét, amiből egy újabb budapesti mezítlábas ösvény épült. Jöttek szülők, nagyszülők és a kerületi polgármester is. Kalákában arra szánták a szabadidejüket, hogy szépen, szervezetten együtt szépítsék meg az idén 50 éves Marczi játszóterét.
A kaláka definíciója (az OSZK szerint): társasmunkák egyike, amelynél a közösség tagjai vagy bizonyos csoportjai (lokális, vérségi, vagyoni) tagjuknak (családjának), vagy egy községi intézménynek szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint szórakozással (ének, tánc, mese) egybekapcsoltan dolgoznak. Itt pont ez történt.
Lett új gyöngykavics réteg, friss füvesítés, a homokozó kapott tiszta homokot, ültettek gyümölcsfákat, amiket majd lehet nézni, ahogy szépen növekednek. A kötelező hinták és ugróiskola mellett a türelmesebb gyerekek megtanulhatnak malmozni is.
Kaláka
A kaláka nem csak a munkaszervezés mikéntje volt, a játékokon és kerítéseken is visszaköszön, mégpedig QR-kód formájában, minden kód a Kaláka együttes egy zeneszámára mutat. Kis idézet tesz minket próbára, hogy felismerünk-e egy dalt egy szövegrészlet alapján, amit aztán természetesen meg is lehet hallgatni. A Kaláka együttes nem csak a kódokon keresztül kötődik a helyszínhez. Még mindig fellépnek itt minden hónap utolsó szombatján, pedig zenéltek ők már az intézmény (akkor még Marczibányi téri Ifjúsági Ház) megnyitóján is. Ettől a történettől még aranyosabb lesz az egész kezdeményezés és egyben 21. századi is.
A tér tervezője egyébként Babos Zsili Bertalan, akit legtöbben romkocsma-festőként ismernek, közben pedig inkább nevezhető street art művésznek, akit egyszerűen alkalmazott műveiről jobban ismerünk. A játszóteret – ami, lássuk be, kicsit más kihívás, mint egy menő kocsmabelső – nem csak tervezte, a festési munkákban is részt vett.
Budapest megint egy picivel tisztább, színesebb és cukibb lett.
