A Budapest Turizmusáért Díjat, melyet évente a Turizmus Világnapjához kapcsolódóan egy olyan turisztikai szolgáltatónak vagy szereplőnek ítélnek oda, aki belföldi és nemzetközi viszonylatban is hozzájárul a Budapest márka építéséhez, idén Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke kapta. A Budapest TE meg ÉN podcastban a díjazott szakemberrel beszélgettünk a híres nemzetközi séfversenyre való felkészülés folyamatáról, a hazai éttermek túlélési esélyeiről a dráguló energia- és élelmiszerárak mellett, de szó esett arról is, milyen karriert futhatna be a gulyásleves, a lángos, a libamáj és a tokaji aszú, ha brandépítésben és összefogásban kicsit ügyesebb lenne a vendéglátó szakma.
A Bocuse d’Or hasznáról
„Lehet elitistának is nevezni ezt a versenyt, de ez deklaráltan csúcsgasztronómiai megmérettetés, amin véleményem szerint tényleg azoknak kell elindulni, akik ezt a mesterséget a mindennapokban is magas szinten űzik, hiszen ha valaki máshonnan kerülne be és képviselne egy országot, nagyon messziről indulna a felkészülése. Az ilyen versenyek jó eredményei hozzák helyzetbe Magyarországot, a magyar gasztronómiát, iszonyatos médiatámogatottsága van a közösségi médiában, az élő közvetítéseknek, szponzoroknak és híradásoknak köszönhetően.
„Vegyük a svéd, dán, norvég példát: 20 évvel ezelőtt senki nem indult el ezekbe az országokba enni, hacsak nem volt hering- burgonya- vagy céklarajongó. Ma a világ leginnovatívabb, legjobb éttermei ebben a három országban vannak. Iszonyatosan sokat tettek bele a Bocuse d’Orba, és én azt látom, hogy megérte nekik. Tavaly a Noma, idén a Geranium, két koppenhágai étterem lett a világ legjobb étterme. Én ezt tartom követendő példának.”
A magyar szervezésről
„2016-ban a francia szervezők először adták kelet-európai országnak a rendezés jogát, volt egy kis óvatos tapogatózás, hogy hogy is lesz, hogy az osztrák határon túli országban rendeznek egy ilyen versenyt. Olyan sikerünk volt, hogy nem csak a franciák, a többi résztvevő csapat is hosszú évekig emlegette a 2016-os budapesti EB-t. Ez lehetett az oka annak, hogy az első ország vagyunk, aki hat év elteltével újra megkapta a rendezés lehetőségét.”
Az éttermek túlélési esélyeiről
„Optimista srác vagyok, azt gondolom, aki jót csinál, azt megfizetik és életben marad. 2020-ig sok éven át a turizmus a virágkorát érte Magyarországon, aki az elmúlt tíz évben csak söpörte be a pénzt és semmit nem modernizált, az bajban van. (…) Másrészt úgy látom, hogy a mai helyzetben azok az éttermek vannak bajban, amik nem Budapesten vannak. Most derül ki az, hogy nekik nem lokális vendégkörük van, hanem az odautazó budapestiek tartják életben ezeket az éttermeket.”
(Fotó: Molnár Ádám)
Podcast – hallgasd meg!
Amit még megtudhattok a beszélgetésből:
Hogyan készül a magyar Bocuse d’Or csapat a jövő évi lyoni versenyre?
Milyen versenyfeladatokat ismer már a csapat?
Miért fogadjuk el, ha a pizza 3000 forintba kerül, és miért vagyunk rosszul, ha a lángos 1800 forint?
Hogy áll most a régió más országaihoz képest a gasztronómiánk?
Milyen magyar ételek érdemelnének nagyobb hírnevet Hamvas Zoltán szerint?