Mit jelent az, hogy egy utca egészséges, és kinek jó ez?

Mit jelent az, hogy egy utca egészséges, és kinek jó ez?

Városi sétán mutatta be az Egészséges utcák koncepciót Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke, és Veress Luca urbanista, a Járókelő munkatársa. 

A séta apropóját az adta, hogy a Főváros nekilátott az eredetileg Angliában kidolgozott módszert honosítani, és Budapestre jól alkalmazható, a városszerkezeti sajátosságokat figyelembe vevő rendszert alkotni. A megközelítéssel korábban itthon eddig leginkább egy civil szervezet, a Járókelő foglalkozott, ők adták ki az erről szóló, budapesti példákkal illusztrált kiadványt is még 2019 elején. 

A Járókelő kiadványa (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

Az Egyetem tértől a józsefvárosi Déri Miksa utcáig tartó útvonal milliárdokból átépített utcákat és filléres, apró beavatkozásokat egyaránt érintett. Az V. kerületi Egyetem teret és a hozzá csatlakozó utcákat bő tíz évvel ezelőtt építették át egy 5 és fél milliárdos, időben és térben is több más felújítással összeérő projekt keretében. A Belváros új főutcája nevet viselő köztérmegújítási program a még hangzatosabb című Budapest Szíve Program egyik eleme volt.

De mi volt itt korábban? Ma már teljesen elképzelhetetlen, de az Egyetem téren korábban jelentős autóforgalom zúdult át a Ferenciek terei Y alakú aluljáró felé, középen pedig egyszerűen parkoló volt. Az S73 tájépítésziroda tervei alapján átépített téren még kedd reggel is viszonylag sok ember volt, autó viszont alig, talán kettő-három (meg egy 15-ös busz) hajtott át az ott töltött bő 10 perc alatt. Sokkal több nem is tudna, mert az Egyetem tér elején süllyedőoszlop védi az átmenő forgalomtól a Károlyi utcát. 

Rogán Antal örülhet

A felújítással a cél az volt, hogy „minél több területet visszaadjanak a gyalogosoknak és kiszorítsák az átmenő forgalmat.” Ezt Rogán Antal mondta anno, aki a felújítások idején a kerület polgármestere volt. Ugyanez hosszabban az V. kerület honlapján: „A nagyszabású közterület-megújító projekt keretében az eddig főként csak az autósok érdekeit szolgáló építészeti és forgalomtechnikai kialakítások megváltoztatásra kerültek annak érdekében, hogy a helyi polgárság, azaz a lokális gyalogosforgalom prioritást élvezzen.” A látottak alapján Rogán Antal elégedetten dőlhet hátra.

A fenti két idézet megmagyarázza azt is, miért áll neki kedd reggel Karácsony Gergely kabinetfőnöke dicsérni egy fideszes vezetésű kerület projektjét: a sokszor karcos felszín alatt az utcák és terek jövőjéről alkotott szakmai elképzelések nagyon hasonlóak. Az elmúlt években átépülő terek és utcák, mondjuk a séta során is felkeresett Déri Miksa utca, vagy a hamarosan elkészülő Blaha Lujza tér példájából kiindulva persze az is egyértelmű, hogy az Egyetem tér jóval több fát kapna egy tervezett felújítás során. De azért ne takarja ki a fa az erdőt: a Belváros új főutcája program alapvetően nagyon jó és fontos, a Belváros összképén és életén jelentősen lendítő beruházás volt.

Balogh Samu mesél a Kecskeméti utcában. (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

Mitől lesz egészséges egy utca?

Az egészséges utcák koncepció Lucy Saunders urbanista, közlekedéstervező nevéhez fűződik. A 2011-ben kidolgozott módszertant 2014 óta a Transport for London is használja többek között arra, hogy értékeljék, egy-egy tervezett felújítás mennyit javítana egy utca egészségességén.

A megközelítés „minden városi közterület- és közlekedésfejlesztést egy általánosabb célrendszer alá rendel, amelynek középpontjában az emberek egészségi állapotának és életminőségének javítása áll.” A rendszer 10 indikátorból áll, az utca állapotát pedig egy értékelési táblázatban feltett konkrét kérdésekre adott válaszokkal lehet lemérni.

Az indikátorok közül az egyik legfontosabb, hogy az emberek szívesen sétálnak és bicikliznek, ez pedig jól láthatóan teljesül az Egyetem téren és a hozzá vezető Kecskeméti utcán. Ennek alapja az ehhez szükséges hely és vonzó környezet, ez pedig láthatóan rendelkezésre áll, még úgy is, hogy ottjártunkkor éppen faápolást végzett nagyban a Főkert. 

4-es metró a Baross utcában

A séta Baross utca eleji állomása egy olyan helyen volt, ahol korábban egy több sávos út futott be a Kálvin térre. A tér és a Vámház körút átalakítása a 4-es metró építéséhez kötődik. Az építkezés miatti lezárások alatt az autóforgalom bőven megszokta, hogy hol nem lehet közlekedni, így szinte fel se tűnt, hogy a metró átadása után milyen jelentősen át lett gondolva a tér és közvetlen környékének közlekedése. (Megszokáshoz ennél jóval rövidebb idő is elég, a városi forgalom nagyon rugalmasan tud reagálni minden jó és rossz változásra.) 

Veress Luca mutatja a Baross utca régi képét. (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

A legjelentősebb változást a Baross utca végének és a Vámház körútnak az átalakítása jelentette. Előbbit teljes szélességben odaadták a gyalogosoknak és a bicikliseknek, utóbbinál pedig megmaradt a korábbi 2×2 sávos kialakítás, csak a külső sáv jóval keskenyebb lett, és autók helyett biciklik használhatják. Az így nyert helyet a járda és fasor foglalják el. 

A 4-es metróhoz kapcsolódó felszíni átépítések nem sikerültek mindenhol ilyen jól: ahogy a Móricz Zsigmond körtérnél például elvágták a Fehérvári utat, jelentős autóforgalomtól védve így meg a Bartók belső szakaszát, a Keletinél ugyanezt a lehetőséget kihagyták a Thököly útnál. 

Ki tömi be a kátyút a Szabó Ervin téren?

A Szabó Ervin téren körülbelül öt autó helyén bokrok, fák, gyalogosok, és úgy negyven bringás parkoló áll, mondja Veress Luca egy régi képet tartva. Nem sokkal később ugyanitt Zétényi Dávid, aki a Főváros várostervező cégénél vezette az egészséges utcák budapesti módszertanának kidolgozását, majdnem hasra vágódik egy méretes kátyúban, szerencsére abban, amit direkt kerestünk fel a séta során.

A lakossági bejelentések intézésével foglalkozó Járókelő munkájának elmeséléséhez ugyanis nagyon jó apropó a kátyú. A Járókelő arra buzdít, hogy ne csak nyitott szemmel járjunk a városban, hanem jelezzük is, ha valahol gond van, de lehetőleg ne egy dühös Facebook komment, hanem egy Járókelő bejelentés formájában. Ők a bejelentést továbbítják a megfelelő helyre, az illetékesek pedig – ideális esetben – megoldják a problémát. Visszaszerelik a lámpát, betömik a kátyút. A Járókelővel egyre több önkormányzat is partnerséget köt: ha nem piszkálásnak, hanem ingyenes közterületfenntartói, műszaki ellenőri tevékenységnek fogják fel a bejelentéseket, mindenkinek sokkal könnyebb az élet.

A séta innen a Mikszáth Kálmán térre tart, ahol a legnagyobb hümmögést kiváltó kép érkezik: járdán parkolós fa nélküli fénykép a Reviczky utcáról. Úgy tűnik, a felújítás óta eltelt 20 év már bőven elegendő ahhoz, hogy az emlékezetből teljesen kitörlődjön, mennyire kellemetlen volt ez az utca korábban. 

Ma itt ugyanúgy lehet közlekedni és parkolni autóval, mint régen, de a fasor, a szélesebb járda, az új burkolat és a szabályozott parkolás teljesen más hangulatot ad az utcának. Balogh Samu gyorsan hozzáteszi az összképhez, hogy az átalakításhoz az akaraton túl rengeteg pénzre is szükség van, odébb kell tenni például a felszín alatt keresztbe-kasul futó közműveket.

Az egészséges utcák indikátorkörét nézve jól azonosítható, hogy hány indikátor értéke változott itt a felújítástól: például a járdával egy szintbe hozott úttesten a csillapított forgalmú utcában könnyebb átkelni, a fák miatt van árnyék és tisztább a levegő.

Mikszáth Kálmán tér (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

Kanyar a Mária utcában

A Mária utca egyik szakasza volt az első, amit a Palotanegyed máig tartó utcafelújítási programjában átalakítottak. A közepén egy apró kanyar biztosítja, hogy aki szeretne, az se tudjon túl gyorsan hajtani, a járdát fák szegélyezik és az úttestet pollerek választják el. Tény, hogy ettől a gyalogosok biztonságban érzik magukat, de ma már nem ennyire drasztikus eszközökkel akadályoznák meg a tervezők a járdára hajtást és parkolást. 

Lőrinc pap tér – Mária utca sarok (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)
Mária utca (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

Az Budapestre átdolgozott pontozási rendszer szemüvegén keresztül azért is érdemes nézni az utcát, mert hiába a faltól-falig felújítás, a csapadékvíz kezelésére 0 pontot kapna a 3-ból. A víz visszatartása és helyben kezelése ekkor még nem volt szempont, pedig Beszédes József vízépítő mérnök már az 1830-as években megmondta: „Házad udvaráról ne ereszd ki az eső vagy hó levét, amíg nem használtad; így határodból, vármegyédből, országodból használatlanul ki ne bocsássad, mert az ingyen az Isten becses ajándéka.”

A Somogyi Béla utca felújítás alatt. (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

Hasonló kanyar van a Somogyi Béla utca közepén is, legalábbis a mutatott tervek szerint, mert a munkagépek miatt nem látni végig az utcán. Az utca felújítása jól mutatja, hogy milyen szövevényesen működik Budapest: az út kerületi kezelésű, de a Főváros készített terveket rá a Blaha Lujza tér felújításához kapcsolódva. A felújítás kivitelezője a BKK, de a szükséges összeget a kerület állja. 

Veress Luca és Balogh Samu is kiemeli, hogy az egészséges utcák koncepció nem arról szól, hogy legyen minden utca sétálóutca. Erre lehetőség sincs, és értelme se lenne sok. A Somogyi se lesz az, megmarad rajta az autóforgalom, parkolóhelyek is lesznek, de közben szélesebb lesz a járda, új fákat ültetnek és zöldkazettákat hoznak létre, parkolóhelyet kapnak a biciklik és rollerek is.

Tükörtojás tér

Asztalok a Tükörtojás téren. (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

A Gutenberg tér mellett van egy apró, teljesen leaszfaltozott placc, közepén egy kör alakú, kiemelt területtel. Ezt ismeretlenek (bár erős a gyanú, hogy az ismeretleneket a Kutyapárt környékén kéne keresni) lefestették úgy, hogy egy tükörtojást adjon ki, innen az egyelőre nem hivatalos név.

Tavaly a helyi igényekre reagálva az önkormányzat megengedte, hogy a sarki kávézó teraszt létesítsen az aszfalton: egy autónyi helyen így két asztal is elfér. Hogy a tér valóban tér legyen, egyik irányból a kávézó virágai, másik irányból pedig egy Mobi-pont határolja. Érdekes látvány ez az átmeneti állapot, és még érdekesebb lesz megnézni, hogy mi lesz vele 5-10 év múlva. Vajon a séta során sokszor kiemelt hálózatos gondolkodás jegyében összeérnek a Gutenberg tér környéki és a Rákóczi tér környéki utcafelújítások ezen a terecskén és a két szomszédos utcán keresztül is?

Vendégekre vár a Bacsó Béla utca. (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

A Tükörtojás téren az aszfaltfestés az első lépés volt, a Bacsó Béla utcában a harmadik. Az utca a Rákóczi tér felé eső végét tavaly megnyitotta a kiülős helyek előtt az önkormányzat, idén pedig már a végleges átépítés tervei készülnek. Az eleinte kétkedő lakók már a pár hónapos próbaidőszak után nagy többséggel szavazták meg a folytatást majd a véglegesítést is.

(A séta után nem sokkal a tükörtojásból aranyérem lett, a tér nevére így már kevésbé érdemes fogadni, arra viszont egyre inkább, hogy a nem helyből hely lett, a betonplacc elkezdett térként működni.)

Sztárutca a séta végén

A séta egy útfelújítás kellős közepén, a Déri Miksa utca és a Fecske utca találkozásánál ért véget. A Dérit fővárosi támogatással az önkormányzat újítja fel. A séta kedvéért Veress Luca elkészítette az utca pontozását a budapesti rendszer szerint. Eszerint 22-ről körülbelül 80 pontra ment fel az egészséges utcák pontszám.

Ez a szám 18 kérdés megválaszolása után áll össze; minden kérdés több indikátor pontszámára hatással van. A kérdésekre 0 és 3 pont között kell számot adni, nem benyomások, hanem jól lehatárolt paraméterek alapján. Például a gyalogos közlekedés helyigényénél centire pontosan meg van határozva, hogy milyen járdaszélesség hány pontot kaphat, ez pedig öt indikátor pontszámába is beleszámít. 

A Déri fái a hősziget jelenséget is csökkentik majd. (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)
A Déri Miksa utca végének látványterve (Forrás: Józsefvárosi Önkormányzat)

A teljesség igénye nélkül vegyük zárásként sorra, hogy melyik indikátor növekedését mi okozza a sokak szerint már mintaértékűnek kikiáltott felújításban:

  • Mindenki otthon érzi magát
    • Az utca felújításáról folyamatosan, többek között az utca saját honlapján kommunikált az önkormányzat, a tervezési folyamatba a lakókat is bevonták. Most éppen csőszt keresnek, aki vigyázni fog az utcára. Sok energia ment el arra, hogy a környéken élők a magukénak érezzék az utcát, egyelőre úgy tűnik, hogy megtérül.
  • Egyszerű átkelni az úttesten
    • A járda és az úttest egy szintben van, a kereszteződések össze lettek húzva, az utca belátható.
  • Vannak árnyékos és védett helyek.
    • Fasor, a széles részeken pedig kanyargós, ligetes kialakítás.
  • Van hol félreállni és megpihenni
    • Védett beugrók a fák és a parkolók között, apró teresedés a sarkokon, padok az árnyékot adó fák alatt az utca utolsó két szakaszán.
  • Nincs túl nagy zaj
    • Sebességkorlátozás, növények.
  • Az emberek szívesen sétálnak és kerékpároznak
    • Széles járda, biztonságos úttest, amin két irányba lehet biciklizni.
  • Az emberek biztonságban érzik magukat
    • Közvilágítás, csősz, biztonságos közlekedés minden járművel.
  • Van mit látni és csinálni
    • Az utcára nyíló, üresen álló önkormányzati tulajdonú üzleteket nagyon nyomott áron hirdetik bérlésre. Nem túl kockázatos jóslat, hogy ezek pár éven belül meg fognak telni élettel. Az utca parkos részén játszótér is van.
  • Az emberek jól érzik magukat
    • A körülmények adottak ahhoz, hogy egyszerűen jó legyen az utcán lenni, kevés legyen a stresszforrás (pl: közlekedési konfliktus), és sok legyen a kellemes élmény (pl: növények látványa)
  • Tiszta a levegő
    • Kisebb autóforgalom, több fa.

Hogyan tovább?

Ahogy láttuk a sétán, évtizedekkel ezelőtt is születtek már az egészséges utcák logikája szerint előremutató, fontos átépítések, és most is több zajlik. A Fővárosnál éppen készülő módszertan rendszerbe foglalva fog tudni segíteni a tervezőknek és az önkormányzatoknak, hogy minél több élhető, egészséges utca szülessen Budapesten.

Az egészséges utcákról nem csak a kisebb mellékutcák kapcsán érdemes beszélni, van mit (és érdemes is mit!) ezzel a szemmel fejleszteni a nagyobb utakon. A Blaha Lujza téri új zebrák például akadálymentessé, könnyebben átjárhatóvá tették a kereszteződést, megszüntették a gyalog közlekedők alárendeltségét Budapest egyik legnagyobb (Fotó: Főváros/Képszerkesztőség)

Szöveg: Kovács Tamás (A szerző részt vett a séta előkészítésében.)

Borítókép: A Pozsonyi út eleje. Fotó: Járdány Bence