A Margó Irodalmi Fesztivál sikertörténetnek tűnik a kulturális események világában, 2011-es alapítása óta először kettő, majd 2023-tól három eseményes fesztivállá nőtte ki magát, a kortárs magyar irodalom erős képviselete mellett szervezői egy népszerű irodalmi díjat is alapítottak; az első kötetes prózaírók lelkesen pályáznak a Margó-díjra, amellyel be tudnak kerülni az irodalom fősodrába. Valuska László fesztiváligazgató a Margó fejlődéstörténetéről, a tavaszi programokról, az olvasásról és a Budapest Nagyregényről is mesél a Budapest TE meg ÉN podcastban.
Az interjút Veress Dóra és Gellért Gábor készítette.
Mit tud a Margó?
„Más fesztiválokon az elsődleges tartalmat fogadjuk be és azt szeretjük: zenei fesztiválon koncerteket hallgatunk, filmfesztiválon filmeket nézünk, de az irodalmi fesztiválon nem olvasunk, vagyis ott valójában a másodlagos tartalmat kapjuk. Mi nem azt szeretnénk, hogy háromszázan leüljenek és olvassanak egy könyvet csendben, hanem megmutassuk, hogy miről szól a könyv, hogyan lehet kapcsolódni az adott műhöz. (…) Sok könyv van a piacon, nagy a választási lehetőség, ebben a Margó annyiban tud segíteni, hogy egyfajta szelekciót ad. Az ember eljön egy Margóra, ott van ötven-hetven program, és ha kíváncsi, sok mindenről pénzköltés nélkül meg tudja állapítani, hogy az érdekli-e vagy sem.”
Május második hétvégéjén a Margó Fesztivál programján többek között Grecsó Krisztián, Tompa Andrea, Háy János vagy Rakovszky Zsuzsa műveivel találkozhatunk, sok más mellett Dezső András oknyomozó könyvének vagy Závada Péter verseskötetének bemutatójára ülhetünk be.
„Nem biztos, hogy az a fontos, ki a szerző, lehet, hogy még nem ismered, nincs a radarodon, de talán itt kiderül, hogy olyan témával foglalkozik, ami felkeltheti az érdeklődésed. Valójában mi azt próbáljuk segíteni, hogy ezt a kapcsolódást megteremtsük.”
Június 30. – ha írtál jó könyvet…
A fenti dátum a jelentkezési határideje az első kötetes szerzőknek kitalált Margó-díjnak. A díjátadót hagyományosan a Margó őszi rendezvényén rendezik meg, nevezni június 30-ig lehetséges.
„Az irodalom egy rendszer. Megvan az útja annak, hogy valaki egy íróasztal-íróból hogyan válik első kötetes szerzővé. Ez óriási tömeg, a mi feladatunk alapvetően nem az, hogy az ismeretlenekből kiválasszuk az jókat, hiszen a kiadók nagyon komoly szelektálással elvégzik ezt a munkát, nekünk az a célunk, hogy akiknek már megjelent a könyvük, azokat bevezessük a Margó-köztudatba, felhívjuk rájuk a közönségünk figyelmét.”
Budapest Nagyregény
A főváros egyesítésének 150. évfordulójára készül el a budapesti történetekből inspirált közös regény. A 23 kerület történetét az összegyűlt sztorikból és kutatások anyagaiból 23 író készíti el november 17-re.
„A város történetét egyfelől a mai város írja, másfelől azok, akik már meghaltak, vagy akik még csak most fognak itt megszületni. Ebben a városban nincs, és soha nem is lehet egyetlen nézőpont, nem mondhatja meg senki, mit gondoljunk Budapestről. Folyamatosan változik, változó város, kerületek csatlakoznak hozzá, a Duna, ami szétválasztotta, egy ponton elkezdte összekapcsolni a részeit, jönnek beköltözők, külföldről betelepülő emberek, mások pedig mennek el innen, iszonyú izgalmas, ami itt történik.”
Podcast – hallgasd meg!
További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastban:
- Ki olvas ma könyvet egyáltalán?
- Hogy változtak meg az olvasási szokások?
- Elvárás-e a közönség részéről, hogy az irodalmi fesztiválon más művészeti események, produkciók is láthatóak legyenek?
- Ai Weiwei, a világhírű kínai képzőművész miért és hogyan kap helyet a Margón?
- Hogyan segíti az első kötetes szerzőket a Margó alkotói ösztöndíja?
- Milyen a kapcsolat a Margónak a támogatóival?
