Bardóczi Sándor: Nem bunkósbotnak szeretnénk a természetvédelmet használni!

Inkább mindenki épülésére. Természetet védeni csak együttműködve lehet. Ha már nemzeti együttműködésről beszélünk, működjünk is együtt. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze volt a Budapest Te+Én podcast – Veress Dóri és Gellért Gábor – vendége. Rengeteget lehet tőle tanulni. Természetről, tiszteletről, arról, hogy a növényekkel, és ezen keresztül a budapesti polgárokkal való „törődés” nemcsak lelkesedés kérdése. Ésszel kell egy betonnal és autórengeteggel terhelt városban vigyázni az életre, az egészségünkre. Hogy mit tehetünk?

Bardóczi Sándor: Nem bunkósbotnak szeretnénk a természetvédelmet használni!
Rovarhotel

Sok mindent tehetünk. Például sok helyen kiválthatunk közműveket. Ez furcsának tűnik, pedig megoldható. A nyolcvanas években kezdődött, és a 2010-es évekig zajlott a folyamat. Gázcsöveket telepítettek, az elektromos kábelek sokasodtak, vagy jött egy informatikai kábel. Ezeket oda tették, ahova a legkönnyebb volt. Ahogy esik, úgy puffan. És az a baj, hogy minden közműnek van védőtávolsága. Meg kell őket védeni a fák gyökereitől, vagy távvezeték esetén a fák koronájától. Nagyon gyakran előfordul, hogy amikor összeadjuk a közművek védőtávolságait, nem marad a növényzetnek hely. Az jön ki, hogy sehova se lehet fát ültetni. Ilyenkor az a megoldás, hogy racionálisan csoportosítjuk a közművek kábeleit, csöveit.

Bardóczi Sándor: Nem bunkósbotnak szeretnénk a természetvédelmet használni!
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze

A főváros földjének minősége milyen?

Második világháborús sitt. A belvárosra ez általánosan jellemző. A pesti oldalon homokos, a budai oldalon tályogos, kötött a föld. Persze ez a nehezen kezelhető altalaj a sitt alatt van. Emiatt bármit teszünk, előtte fel kell javítanunk a növények élőhelyét.

Bardóczi Sándor: Nem bunkósbotnak szeretnénk a természetvédelmet használni!

Milyen pályázatok futnak most a fővárosban?

Van egy számomra nagyon fontos, az „Égigérő fű” pályázatunk, amelynek március 3-án van a leadási határideje. A társasházak pályázhatnak, hogy a kapott pénzből és önerőből a belső udvaraikat zöldre varázsolhassák. Ezzel sokkal élhetőbb lakókörnyezetet teremthetnek az ott élők számára. Ráadásul ezek a belső kertek hűtik is a házat.

Podcast – Hallgasd meg!

A kérdések, amelyekre a podcastból választ kapunk:

  • Hogyan kell elültetni egy fát?
  • Hány évig szorul egy fa utógondozásra?
  • Hogyan néz ki egy szakmailag elfogadható utógondozás?
  • Honnan kell egy fát öntözni?
  • Lesznek még az Üllői úton fák?
  • Milyen zöld fejlesztések várhatóak Budapesten?
  • Melyek a legjobban előkészített, fontos beruházások?
  • Hogyan áll a Népliget fejlesztésének ügye?
  • Milyen pályázatokra érdemes figyelnünk 2024-ben?
  • Hogyan jött létre a Feneketlen tó?
  • Hol lesznek új természetvédelmi területek Budapesten?

Bardóczi Sándor: Nem bunkósbotnak szeretnénk a természetvédelmet használni!
Közösségi kert