Kassa (ma Kosice, Szlovákia)
Kassa a Hernád folyó partján terül el a Szlovák-érchegység koszorújában.
Már a középkorban is jelentős szerepet töltött be kedvező fekvésének köszönhetően, a Lengyelország felé vezető kereskedelmi útvonal mentén. Első említése a XIII. század első feléből való. Az első telepesek szász és flamand hospesek voltak. 1290-től pénzverde működött a városban. 1347-ben vásártartási és árumegállító joggal rendelkező szabad királyi város volt. Károly Róbert és Luxemburgi Zsigmond is jelentősen támogatta fejlődést. 1405-ben követküldési jogot nyertek az országgyűlésre. Külföldi árukra is megkapta az árumegállító jogot, nagy kereskedelmi raktárakat tartott fenn. A késő-középkorban a város és kézművesei országos hírre tettek szert, vezetője lett az „északi városok” kereskedelmi szövetségének. A huszita háborúk idején a XV. század első felében Talafusz kapitány székhelye volt.
Mohács után a felső-magyarországi kapitányság székhelye lett 1554-ben, majd a Szepesi Kamara is ide kerül 1567-ben. Stratégia szerepet töltött be Erdély és a Felvidék között, ezért birtoklásáért gyakran folytak harcok. Bocskai István is itt tartotta udvarát, valamint II. Rákóczi Ferencnek is székvárosa volt, miután a kuruc seregek egy évi ostrom után 1704-ben bevették falait.
A szabadságharc idején három alkalommal is gazdát váltott: 1848. december 11-én a császáriak, 1849. február 9-én Görgey, majd 1849. június 24-én a cár csapatai vonultak be. A XIX. század utolsó harmadában vasúti csomóponttá válásával ismét megnőtt kereskedelmi jelentősége.
A trianoni békediktátum előtt Abaúj-Torna vármegye székhelye volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, de a magyar Vörös Hadsereg visszafoglalta 1919-ben, végül 1920-ban Csehszlovákia része lett. 1938–1945 között az első bécsi döntéssel újra Magyarországhoz került, majd 1945 után ismét Csehszlovákiához csatolták. Kassa 1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek által elkövetett bombázása folytán lépett be Magyarország még a II. világháborúba.
Lakossága 1910-ben: 44 211 lakosból, 33 350 magyar, 6547 szlovák, 3189 német.
Lakossága 2018-ban: 238 757 lakosból 180 802 szlovák, 6749 magyar, 4728 roma (39 814 nem nyilatkozott)
Érdekességek
A kassai dómban temették el 1906-ban II. Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát, és Bercsényi Miklóst is.
1606-ban Bocskai István fejedelem itt halt meg és itt is temették el.
Bethlen Gábor itt tartotta menyegzőjét Brandenburgi Katalinnal a Lőcsei-házban.
A Rodostói-ház Rákóczi-emlékhely, a fejedelem törökországi lakóházának mása, ahol 1720–1735 között száműzetését töltötte.
Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János 1788-ban itt szerkesztették az első magyar nyelvű folyóiratot, a Magyar Museumot.
A város szülötte Márai Sándor író és testvére Radványi Géza és Bacsó Péter filmrendező is.
Kassa 1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek által elkövetett bombázása folytán lépett be Magyarország a II. világháborúba.
Utcatörténet
A XIV. kerületi Kassa köz 1933 óta viseli nevét Alsórákoson. Kassa utca a II. kerületi Remetekertvárosban az 1930-as évek óta létezik, míg a XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930-ban, a XIX. kerületi Kispesten 1940-ben, és a XX. kerületi Gubacsipusztán 1925-ben kapta nevét. A Kassai köz a XXI. kerületben, Csepel-Kertvárosban 2005 óta létezik. A Kassai tér a XIV. kerületben Alsórákoson, Herminamezőn található már 1929 óta. Kassai utca öt fővárosi kerületben fordul elő: a IV. kerületben Újpesten 1991-ben, a XIV. kerületben Alsórákoson 1901-ben, a XVI. kerületben Árpádföldön, Rákosszentmihályon az 1920-as években, a XXI. kerületben Csepel-Kertvárosban 1930-ban és a XXII. kerületben Nagytétényben az 1930-as években kapták nevüket.
