Turóc vármegye (Turiec, Szlovákia)
Turóc vármegye gyakorlatilag megegyezik a Turóci-medencével, melyet a Kis-Fátra hegység vesz körbe. A Magyar Királyság északi részén helyezkedett el, az egyik legkisebb vármegyeként. Központja Turócszentmárton, ma teljes egészében Szlovákia területén található. Legfontosabb folyója a Vág és a Turóc.
Szlávok éltek itt a honfoglalás előtt is, a környéken öt, már akkor meglévő földvárról van tudomásunk. A medence déli részére telepedett le először a magyar lakosság. A környező területekről szászok telepedtek le a XII. században. IV. Béla itt keresett először menedéket a muhi csata után. Meglehetősen későn, csak a XIV. század közepén lett vármegyévé szervezve. A huszita háborúk okoztak még nagyobb felfordulást a vármegye életében, elszigeteltségéből adódóan a Magyar Királyságban dúló háborúk többnyire elkerülték. 1528–1707 között a Révay család töltötte be a főispáni címet. 1910-ben mindössze két járásra tagolódott: Stubnyafürdői és Turócszentmártoni járásokra.
1920-ban Csehszlovákiához került a megye teljes egésze. Az első bécsi döntés nem érintette Turócot, a háború alatt a nevében független Szlovákia, majd ismét Csehszlovákia része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik.
Lakossága 1910-ben: 55 700 lakosból 38 432 szlovák 10 993 német és 5560 magyar.
Érdekességek
- Emlékezetes esemény, amikor a Rákóczi-szabadságharc idején, az ónodi országgyűlésen (1707) lekaszabolták Turóc vármegye követeit.
- Itt nyilvánították ki 1918-ban a szlovák nemzeti képviselők az újonnan megalakult Csehszlovákiához való tartozásukat a Turócszentmártoni Nyilatkozatban.
- Képeslapok
- Térképek
Utcatörténet
A fővárosi XIII. kerületi Vizafogón 1900 óta van Turóc utca, a XXII. kerületi Budafokon pedig az 1930-as évek óta létezik Turóci utca.
