Felvinc (ma Unirea, Románia)
Az erdélyi község Fehér megyében, Nagyenyedtől 17 km-re, a Maros jobb partján fekszik.
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ekkor még Winschként olvashattunk az akkor esztergomi székeskáptalan tulajdonát képező faluról. A település első lakosai bolgár-törökök lehettek. Az idők során fokozatosan hagyták el ezt a területet, az 1200-as években már magyarok éltek itt.
1289-ben, Aranyosszék létrehozásával Felvinc jogi, gazdasági és társadalmi helyzete megváltozott és a betelepített székelyek adómentességet élveztek. Felvinc Aranyosszék legnépesebb településévé, majd székhelyévé vált, ahol a szék közgyűléseit tartották. A települést a XVI. században már mezővárosként említik.
A XVIII. század vége és a XIX. század eleje gazdasági fellendülést jelentett a térség számára. 1751-től postajárat létesült Felvincen és így a város belekapcsolódott az országos postakocsi hálózatba. 1848-ban a fellázadt oláhok csaknem teljesen felégették és lakóinak nagy részét lemészárolták.1901-ben elvesztette városi státuszát és átalakult nagyközséggé.
A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásának székhelye volt. 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 2088 lakosból 1775 magyar, 196 román, 108 roma;
Lakossága 2011-ben: 3414 lakosból 2107 román, 487 magyar, 621 roma;
Érdekességek:
A bécsi döntést követően 1940-ben nagyon sokan átszöktek Észak-Erdélybe a hadseregbe való besorozás elől. A szovjet és a román hadsereg kifosztotta a települést, sok lakost Szibériába hurcoltak el.
2005-óta minden évben megrendezik a Felvinci Hagyományőrző Napokat.
Utcatörténet
Budapest II. kerületében, Rézmál városrészben 1900 óta létezik Felvinci út.
