Homoród (ma Homorod, Románia)
Település Erdélyben, Brassó megyében. Székelyudvarhelytől 34 km-re, délre fekszik, a Kis- és a Nagy-Homoród patakok összefolyásánál. Neve a „homorú” melléknévből ered, és a völgyre utal, ahol a település elterül.
Egykori szász falu. Kialakulása és evangélikus templomának építése a XIII. századra tehető. Írásos forrásokban azonban – a kőhalmi katedrális-járulék regiszterében – csak jóval később, a XV. században szerepel. Ekkor kezdték a templomát erődtemplommá átalakítani. 1623-ban tűzvész pusztította el a falut. A XVII. században török majd kozák és tatár csapatok okoztak nagy pusztítást.
A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben 1490 lakosból 679 német, 377 román, 185 magyar,
Lakossága 2011-ben 1240 lakosból 733 román, 234 magyar, 188 roma
Érdekességek:
A település evangélikus templomát a XV. századtól erődítménnyé építették ki, ekkor épült a vastag falú, nyolcemeletes, lőrésekkel és gyilokjárókkal ellátott öregtorony a szentély fölé. Négyszögű védőfalát három négyszögletű és egy ötszögletű torony erősíti. A külső védőfalnak csak egy L alakú szakasza maradt meg.
A falu határában 1975-ig fürdő működött. Az itt feltört ásványvíz és vulkáni iszapfürdő magas kéntartalma miatt gyógyhatású.
A település a névadója a homoródi diós kiflinek.
Utcatörténet
Budapest XI. kerületében, Sasadon 1930 óta létezik Homoród utca.
