Fehértemplom (ma Bela Crkva, Szerbia)
Fehértemplom a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében fekszik, a Néra-folyó völgyében, a szerb-román határtól 2 km-re.
A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Fehértemplom vidéke már a történelem előtti korokban is lakott volt: első ismert lakói az agatirszek voltak, akiket a dákok szorították ki. Kr. u. 106-ban a Néra folyó vidéke a rómaiak birtokába került. A rómaiakat a hunok követték, majd 454-ben a gepidák legyőzték a hunokat, és birtokukba vették a vidéket. Uralmukat 567-ben az avarok törték meg, majd jöttek a szlávok: ezek a népek a magyarok betelepülését követően fokozatosan eltűntek.
Első írásos említése 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékekben történt Alba-Ecclesia (Fehéregyház) néven.
Temesvár 1552-es elestét követően Fejéregyház teljesen elpusztul, beköszöntött a török uralom. A mai települést a török kiűzése után 1717-ben alapították, ekkor lakossága német volt. 1775-ben befejeződött a bánáti katonai határőrvidék szervezése, Fehértemplom a szerb-román határőrezred törzsének székhelye lett. I. Ferenc király 1792-ben kelt kiváltságlevelével önálló községgé nyilvánította, s 1815-ben kapott város rangot.
A XIX. század elején a Balkán-félszigeten kitört szerb mozgalmak a Határőrvidék területét is elérték, majd a szerb felkelők 1848. június 20-ai első támadása sikertelenül végződött. Végül a császári hadak 1849. január 21-én vonultak be Fehértemplomba, ahonnan csak májusban szorították ki őket Bem tábornok csapatai. A szabadságharc bukását követően a városba bevonult a bánáti szerb határőrezred: kezdetét vette az abszolutizmus kora, melynek során az újonnan létrehozott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság keretébe került. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásának volt a székhelye.
Lakossága 1910-ben: 11 524 lakosból 1994 szerb, 1213 magyar, 6062 német
Lakossága 2001-ben: 17 367 lakosból 14 837 szerb, 259 magyar, 22 német
Érdekességek
Az 1920-as évek végén a környező településekről több 48-as hősi halottat exhumáltak és a fehértemplomi temetőbe temettek át. Az I. világháborúban elesettek emlékére 1920-ban egy egyszerű, vörös márvány keresztet állítottak, majd 1922 őszén készült el a ma is álló emlékmű.
Utcatörténet
A fővárosi XVII. kerületi Rákoscsabán található Fehértemplom utca az 1920-as évek óta viseli a délvidéki település nevét.
