Verőce (ma Virovitica, Horvátország)
Verőce Horvátországban, a Bilo-hegység és a Pannon síkság találkozásánál található, közel a magyar határhoz. Az egykori Verőce vármegye névadó települése.
A Bilo-hegység lábánál talált leletek tanúsága szerint már az őskőkorban volt élet ezen a területen. Az illírek után a 6. század végétől az avarok és szlávok telepedtek le itt, s maradtak is a következő évszázadokban.
Verőcét először egy Kálmán herceg által 1234-ben kiadott kiváltságlevelében említik, melyben Wereucha néven szerepel. A tatárjárás pusztítása után a várost valószínűleg megerősítették, fából készült erődítményt építettek, amely köré vizesárkot ástak, és a Verőce patak vizét vezették bele. A középkorban épült Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma, és két kolostor is. A 13. században megjelentek a ferencesek is, később pedig a domonkos szerzetesek. Verőce vármegyét Erzsébet királyné 1275-ben kiadott oklevele említi először. A 15. században Zsigmond király várat építtetett. Az 1479-es parasztfelkelés után 1552-ben a törökök pusztítottak, s el is foglalták a várost. A török uralom 120 évig tartott, a város 1684-ben szabadult fel, s ez után fejlődésnek indult. Mária Terézia 1753-ban a verőcei uradalmat a Pejacsevich családnak adta, akik kastélyt építtettek a vár helyén 1800 és 1804 között. Ma a barokk stílusú Pejacsevich-kastélyban működik a városi múzeum. A kastélyt és az uradalmat később eladták Schaumburg-Lippe német hercegnek.
A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Verőcei járásának székhelye volt. 1921-ben Verőcét hivatalosan is városi rangra emelték.
Verőce jelentős szerepet játszott a délszláv háború idején, mivel az első felszabadított város volt az ország területén.
Lakossága 1910-ben: 8140 lakosából 5788 horvát, 1352 magyar, 570 német
Lakossága 2011-ben: 21 291 lakosából 20 080 horvát, 94 cseh, 41 magyar
Érdekességek
Az egykori verőcei vár nyomait ma is megtalálhatjuk a Pejacsevich-kastélynál. Látható az árok nyoma, hídpillérek, falmaradványok is.
Utcatörténet
A fővárosi XVIII. kerületi Ganzkertvárosban található Verőce utca 1953 óta viseli a nevet. Kérdéses, hogy melyik település az utca névadója: az 1953-ban Nográdverőcének (1965–1974 között Verőce, 1974–1990 között Verőcemaros, 1990 óta újra Verőce, Pest megye) nevezett község vagy a ma Horvátországhoz tartozó Verőce.
