Lőcse (Levoča, Szlovákia)
Ma az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye, a történelmi Magyarországon Szepes vármegye székhelye, Eperjestől 40 km-re nyugatra a Lőcse patak mentén található. Nevét a patakról kapta.
9. századból származó régészeti leletet találtak a régészek. A 12. században szászok érkeztek, de településük a tatárjáráskor elpusztult. Az újjáépítést a visszatérő szászok a korábbinál védettebb helyen kezdték. 1271-ben a szászok tartományának központja, 1772-g a szepesi szász kamaragrófság székhelye.
1323-ban szabad királyi város. Nemzetközi szintű kereskedelme, fejlett kézműipara és vására volt. Mind tűzvész, mind a husziták többször pusztították. Előfordult, hogy az ellenségeskedés a szomszédos, szintén szász lakosságú Késmárkkal fegyveres harccá fajult. A 17. században többször pestisjárvány szedte áldozatait.
Nyomdái és iskolái híresek voltak. A Rákóczi- és az 1848–49-es szabadságharcban is szerepet játszott.
Lakosság 1910-ben 7528 lakosból 3094 szlovák, 2410 magyar, 1377 német
Lakosság 2011-ben 14 830 lakosból 12 343 szlovák, 822 roma, 78 ruszin, 14 magyar (1485 nem nyilatkozott)
Érdekesség
Itt működött Lőcsei Pál mester faszobrász, szárnyasoltár faragó. A lőcsei templom gótikus oltára felkerült az UNESCO világörökség listájára:
Két leghíresebb irodalmi előfordulása: Mikszáth Kálmán: A fekete város című regénye, amelyből a Magyar Televízió nagysikerű TV-filmsorozatot forgatott. Jó részét a városban forgatták. Emellett jelentős még Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony című regénye.
- Képeslapok
- Térképek
- Tervek
- Fotók
- Képek, képeslapok a MANDA archívumban
- Hangarchívum
- Google-térkép
Utcanévtörténet:
Budapesten Lőcse utca a XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930 óta, a XX. kerületi Kossuthfalván 1925 óta van. Korábban Újpalotán és Kispesten is viselte utca Lőcse nevét. Lőcsei utcának Újpesten 1928-ban, Csepel-Kertvárosban 1930-ban Budafokon a harmincas években neveztek el közteret. Lőcsei utca volt még korábban Sashalmon, Rákoscsaba-Újtelepen és Ganztelepen is.
