Párkány (Štúrovo, Szlovákia)
A Nyitrai kerület Érsekújvári járásában van. 1920 előtt Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt. A Duna bal partján Esztergommal átellenben fekszik. Magyar nevének eredete vitatott, mai szlovák nevét (Štúrovo) 1948-ban a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjéről, Ľudovít Štúrról kapta.
Őskor óta lakott vidék. A római korban Anavum néven a limes egyik hídfője. Marcus Aurelius ezen a környéken írta „Elmélkedéseit”. Első említése még Kakath néven 1075-ből való. 1403-ban Zsigmond lefoglalta. A törökök 1546-ban várat emeltek, a császáriak 1595-ben elfoglalták, felváltva uralták. 1683-ban Sobieksi lengyel király felszabadította a várat, amit leromboltak.
Simon-Júda napi vásárai a török idők óta jelentősek. Vasút 1850 óta halad át a városon. A Mária Valéria hidat 1895-ben adták át, 1944-ben a németek felrobbantották, felújítására 2001-ben került sor. Párkányban mindenhol érvényesül a kétnyelvűség.
Lakosság 1910-ben 3079 lakosból 3016 magyar, 37 német, 22 szlovák
Lakosság 2011-ben 10 919 lakosból 6624 magyar, 2930 szlovák, 90 cseh, (1202 nem nyilatkozott)
Érdekesség
Az Esztergomot Párkánnyal összekötő hidat Mária Valériáról, Ferenc József király negyedik gyermekéről nevezték el 1895-ben. Erzsébet királyné kedvenc gyermekét igyekezett magyar szellemben nevelni, gyermekkorában sokat időzött Gödöllőn. Édesanyja csak magyarul beszélt vele, az irodalmi német nyelvet csak felnőttként sajátította el.
Utcatörténet
A mai XIII. kerületben, a Vizafogó városrészben 1900-től, a mai XVIII. kerületi Ferihegyen 1940-től neveznek közteret Párkány utcának.
