Radvány (ma Radvaň, Szlovákia)
Radvány Szlovákia közép-nyugati részén található, egykor önálló település, 1966 óta Besztercebánya része, az egykori Zólyom vármegyében.
Radvány búcsújáró helyszín volt, napjainkban is leginkább erről ismert a városrész. A XVI. század elején Mária-kápolnát építettek a település templomához, az itt található Fájdalmas Szűzanya kegyszobrát később a főoltárra helyezték. A város kiemelt Mária-tiszteletének azonban már sokkal korábbról, 1287-ből van írásos nyoma.
A város legismertebb urai a Radvánszkyak voltak, leghíresebb tagja a Rákóczi-szabadságharcban aktív szerepet vállaló, költő és naplóíró Radvánszky János.
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd a második világháború alatt a frissen kikiáltott, nevében független Szlovákiához került. Ennek megszűnése után ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában található, Besztercebánya részeként.
Lakossága 1910-ben: 1625 lakosból 1276 szlovák és 261 magyar.
Lakossága 2011-ben: Besztercebánya része, a városrészre vonatkozó adatok nem ismertek
Érdekességek:
A város legnagyobb nevezetessége a temploma, mely a Mária-kultusz mellett történelmére is büszke lehet, 1263-ban említik először írott forrásban.
Utcatörténet
Ma Budapesten Radvány utca található a XI. kerületben, Sashegyen 1931 óta, illetve a XX. kerületi Gubacsipusztán 1942 óta.