Torda (maTurda, Románia)
Erdélyben Kolozs vártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál fekszik Torda, a romániai Kolozs megyében . A város egykor Torda vármegye , majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt.
Neve az ősi magyar Turda személynévből ered. A város története szorosan összefüggött a sókitermeléssel. Bányászatát a rómaiak indították el, és a Magyar Királyság megalakulása után is fontos helyszín maradt. Az első oklevél, amelyben a város említésre kerül I. Géza király 1075-ből származó oklevele. Később Torda lett az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, majd sóhivatalnak neveztek.
Torda az erdélyi országgyűlések gyakori helyszíne volt, itt ismerték el 1542-ben János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek, valamint 1568. január 6-13. között az itt tartott országgyűlésen ismerték el az erdélyi három nemzet vallásszabadságát.
A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került,
Lakossága 1910-ben: 13 455 lakosból 9674 magyar, 3389 román, 100 német
Lakossága 2011-ben: 47 744 lakosból 36 785 román, 3905 magyar, 2603 roma
Érdekességek
A sóbányászat emlékeit Tordán múzeum örökíti meg, amely a hajdani Sókamara épületében működik. Az egykori sóbányája ma turisztikai központ és gyógyhely.
1944-ben véres csata zajlott le Tordánál a magyar-német és szovjet-román seregek között, melyben a magyar-német csapatok egy hónapra megakadályozták a szovjetek előrehaladását.
Utcatörténet
Ma a Fővárosban Torda utca a következő kerületekben található: a II. kerületi Erzsébetteleken az 1920-as évek óta, a XVIII. kerületi Szent Imre-kertvárosban 1932 óta és a XX. kerületi Gubacsipusztán 1932 óta.
Tordai út a XXII. kerületben, Budafokon fut az 1930-as évek óta.
Tordai utca a XII. kerületi Virányoson 1910 óta és a XVI. kerületi Rákosszentmihályon az 1930-as évek óta létezik.