Alvinc (ma Vințu de Jos, Románia)
Alvinc Fehér megyében, Gyulafehérvártól 14 km-re, a Maros partján fekszik. Neve a német eredetű Winz személynévből ered.
Betelepített szászok alapították. A XIII.századtól a marosi sóút átkelőhelye, vámmal. 1370-ben vásártartási jogot kapott.1430-tól szabad királyi városként említik. A XV. században a török betörések és a pestis miatt a lakosság jelentősen lecsökkent. Később magyarok és katolikus délszlávok települtek be. A Szapolyai János és Ferdinánd királyok közti háborúk idején többször gazdát cserélt. 1546-ban uradalmával együtt Fráter György szerezte meg, akit 1551. december 17-én itt, az alvinci kastélyában öletett meg Castaldo császári tábornok.
A XVIII. században a gyulafehérvári püspökséghez tartozott, majd a káptalan uradalmi központja volt. Batthyány Ignác az 1780-as évek második felében papírmalmot alapított, a Sztrungár-patakon, az „erdélyi tudós társaság” és saját kiadói tervei számára. A manufaktúra 1811 utánig működött 1811-1820-tól járási székhely volt. 1897-ben, az Alvinc–Nagyszeben–Vöröstorony vonal átadásával vasúti csomóponttá vált. 1931-ben elvesztette járási székhelyi rangját.
A trianoni békeszeződésig Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 3052 lakosból 2144 román, 639 magyar;
Lakossága 2011-ben: 3113 lakosból 2886 román, 53 roma és 41 magyar;
Érdekességek:
A XX. század kezdetén jelentős boralma- és szilvatermőhely volt, évi két országos vásárral, szesz- és konyakgyárral és három fogadóval.
A településen született 1814. június 12-én Kemény Zsigmond író.
A leghíresebb építtetőjéről elnevezett Martinuzzi-kastély romjai a Maros hídja mellett láthatók. Fráter György 1546-ban kezdte el a XIV. századi domonkos kolostor reneszánsz várkastéllyá való átépítését. Az építkezés befejezését nem érhette meg, mert 1551. december 17-én meggyilkolták. A kastély birtokosai sorában később szerepelt a Nádasdy-, Báthory-, Majláth-, és a Török család is. Az erdélyi püspökök kedvelt tartózkodási helye volt. 1792-ben leégett, déli szárnya lakhatatlanná vált.
Utcatörténet
Budapest XX. kerületében Gubacsipusztán 1932 óta létezik Alvinc utca, a II. kerületi Rézmál és Törökvész városrészekben 1900 óta az Alvinci út viseli az erdélyi település nevét.
