Bihar vármegye (Comitatul Bihor, ma Románia)
Bihar vármegye Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye délkeleti részét az Erdélyi-szigethegység, míg északnyugati részét az Alföld foglalta el. Északról Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék, keletről Szilágy, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék, délről Arad, nyugatról pedig Békés vármegyék határolták.
Fontosabb folyóvizei a Körösök és a Berettyó.
Bihar vármegyét I. István az elsők között alapította Bihar székhellyel. A tatárjárás utáni székhelye Várad. A középkorban a Sebes-Körös forrásvidéke, a Kalotaszeg is hozzátartozott. Az ország három részre szakadásának idején megszakításokkal a Partium része, 1660 és 1692 között Váraddal együtt a megye nagy része török hódoltság alá került. 1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította.
Területe 1914-ben 10657 km² volt, ebből, a trianoni békeszerződéssel 7874 km² Románia része lett. A magyarországi Bihar vármegye székhelye 1950-ig (1940–44-es időszak kivételével) Berettyóújfalu, Észak-Erdély visszacsatolásával ismét Nagyvárad. A visszacsatolás idején a romániai Bihar megye székhelye Belényes.
A nyugati, Magyarországnak hagyott rész az 1950-es megyerendezés során egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a mai Hajdú-Bihar megye.
A vármegye összlakossága 1910-ben 646 301 személy volt, ebből: 365 642 magyar, 265 098 román, 8457 szlovák, 3599 német
Érdekességek
A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet.
Nagyvárad ma romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város, a régió legnagyobb városa.
Az egykori vármegye délkeleti részén van a Nagy-Bihar csúcs (1849 m), mely a Bihari-hegység legmagasabb pontja.
Az 580 m tengerszint feletti magasságban kanyargó Királyhágó századokig Bihar és Kolozs vármegye, 1570–1699 között pedig Erdély és a Partium, illetve 1699–1867 között Erdély és Magyarország határa volt.
A biharkutatas.hu internetes honlap igyekszik összegyűjteni a Biharral, Bihar vármegyével foglalkozók számára a fellelhető tudományos és tudományos-ismeretterjesztő adatok összességét.
Térképek: itt, itt, itt és itt
Utcatörténet
Bihar utca a főváros XVIII. kerületében található, 1945-ben nevezték el. Korábban Pozsonyi utca volt a neve. A Bihari utca a X. kerületben 1879 óta viseli az egykori vármegye nevét.