Palicsi utca, Budapest III. (1031),  

Palics (ma Palić, Szerbia)

Palics a szerb-magyar határ közvetlen közelében, gyakorlatilag Szabadka elővárosaként, attól 8 kilométerre keletre fekszik.

Első említése Paly néven 1462-ben, Mátyás király adománylevelében történt, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. A település a 19. század közepén kezdett felépülni, ekkor fedezték fel a vizének és iszapjának gyógyító voltát. A tó a néphagyomány szerint úgy keletkezett, hogy a pásztorok kutakat ástak (1779 körül) s ezekből bugyogott fel a víz.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. 1941–1944 között Magyarországhoz csatolták, a II. világháborút követően a titói Jugoszláviához került, ma Szerbiában található.

Az 1910-es népszámláláskor nem szerepelt önálló községként.

Lakossága 2002-ben: 7745 lakosából 4178 magyar, 1930 szerb, 351 jugoszláv

Érdekesség

Palics szimbóluma a víztorony, a XX. század elején épült, több rendeltetésű épületként: víztorony, a nyaralóhely kapuja és villamosmegálló.

Minden nyáron megtartják a Palicsi Nemzetközi filmfesztivált, a tó melletti parkban, a Nyári színpadon.

Képeslapok

Térképek

Fotók

Utcatörténet

A Palicsi utca a III. kerületben, Rómaifürdőn található. 1900 óta viseli ezt a nevet.