Vág utca, Budapest XIII. (1133), XV. (1155), XVIII. (1183), XX. (1201), XXI. (1212)  

Vág (ma Váh, Szlovákia)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója. 403 kilométeres teljes hosszában Szlovákiában folyik. A Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km.

Két fő ágból, a Fehér- és Fekete-Vágból ered. A Fehér-Vág északon a Kriván csúcs alatt fekvő Zöld-tóból (2016 méter) folyik ki. Keskeny völgyben folyik Király-Lehotáig, ahol a Fekete-Vággal egyesül; hossza idáig 30 km. A Fekete-Vág az Alacsony-Tátra Királyhegye tövében, több forrásból fakad; hossza mintegy 40 km. Az egyesült Vág folyó a széles liptói lapályra lép ki. Fontosabb mellékfolyói a felső szakaszon az Árva, a Turóc és a Kiszuca. A folyón tíznél több vízierőmű létesült. Gútánál éri el a Kis-Dunát, ezután a folyó végső szakaszát Vág-Dunának nevezik. Ez a torkolatának közelében befogadja a Nyitrát, majd Komárom városánál éri el a Duna folyamot.

Érdekesség

A Béla és a Vág folyók összefolyásánál található Liptóújvár érdekes turisztikai célpont lehet az arra járóknak.

Szentiván településen egy tanösvényen csodálhatjuk meg a Vág folyó szépségeit.

Képeslapok

Térképek

Fotók

Utcatörténet

Budapesten jelenleg több Vág utca is van. A XIII. kerületben, Újlipótvárosban 1893 óta, a XV. kerületben, Rákospalotán és a XVIII. kerületben, Miklóstelep, Szemere- telep városrészekben 1930 óta, a XX. kerületben, Pacsirtatelepen 1932 óta, a XXI. kerületben, Csepel-Kertvárosban pedig 1928 óta hívnak így közterületet.

A IV. kerületben, Újpesten, az egykori Vág utca üzemi terület lett, ezért megszűnt.