Holics (ma Holíč, Szlovákia)
Ma a Nagyszombati kerület Szakolcai járásában található, a történelmi Magyarországon Nyitra vármegye Szakolcai járásban volt található, Szakolcától 6 km-re délnyugatra a cseh határon fekszik.
Mai neve a szlovák Holik névre vezethető vissza. Korábban magyarul Újvárnak nevezték. Korábbi német neve, Weisskirchen a régi magyar Fejéregyház tükörfordítása volt. Ezt a nevet viselte már a tatárjárás előtt itt álló vízivár. A vár körül alakult ki a település, melynek első említése 1205-ből származik. II. András 1228-ban határállomást létesített itt. Kezdetben királyi birtok volt, 1299 előtt Csák Máté szerezte meg, csak halála után tudta megszerezni cseh Luxemburgi János király 1321-ben. 1332-ben visszakerült Magyarországhoz. A 14. században fontos határmenti kereskedelmi központ.
A várat a 16. században várkastéllyá építették át. A 17–18. században a Czobor, Bakics és a Révay családoké volt, majd 1736-ban a Habsburgoké, akik a várat nyaralóvá építették át és városi jogokat adtak a településnek. 1746-ban Lotharingiai Ferenc majolikagyárat alapított, amelynek termékei híresek voltak.
Lakói dohánytermelésből, juhtenyészésből és -nemesítésből szép jövedelemre tettek szert.
1805-ban az austerlitzi csata után Európa fejedelmei és hadvezérei a holicsi várban gyűltek össze.
1920-ban Csehszlovákiához csatolták, ma Szlovákiában található.
Lakossága 1910-ben 5522 lakosból 4560 szlovák, 584 német, 266 magyar
Lakossága 2011-ben 11 255 lakosból 10 508 szlovák, 238 cseh, 85 magyar (249 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Európa legkeletibb menhirjei találhatók a vár közelében.
Szlovákia egyetlen megmaradt működő szélmalma Holics mellett található.
Búcsújáróhely a Szent Márton úton.
Képeslapok a Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisában
Tervek (csak adatok)
Utcatörténet
A mai XIV. kerületben, Alsórákoson 1929-ben neveztek el utcát az egykori Nyitra megyei településről.
