Nagyida (Veľká Ida, Szlovákia)
Nagyida ma a Kassai kerület Kassa környéki járásához tartozik, 1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásának volt a része. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott, a II. világháború után visszakerült Csehszlovákiához. Kassától 16 km-re délnyugatra a névadó Ida-patak partján fekszik.
1251-ben IV. Béla oklevelében említik először. Várát 1406 után Perényi Péter országbíró építtette. 1442-ben Giskrának engedték át váltságdíjul, majd visszakerült a Perényiekhez. 1556-ban I. Ferdinánd serege húsz napi ostrom után foglalta el, az ostromot Arany János költeménye, a Nagyidai cigányok meséli el. A császáriak ezt követően lerombolták, sánca, árkai ma is láthatók. 1650-ben nemzetközi szintű gyűlést tartottak itt a zsidók.
Kastélyát 1671-ben említik, 1681-ben már romos. A 18. században a Csákyak építettek itt kastélyt.
Határában építették fel a Kelet-szlovákiai Vasmű kohászati komplexumát az 1960-as években. A környezetszennyezés miatt a hetvenes évek végétől nem adtak ki építési engedélyt a faluban. 1995-ben megsérült a gázvezeték, 11-en haltak meg, a lakosságot ideiglenesen kitelepítették.
Lakosság 1910-ben: 2047 lakosból 2010 magyar, 30 szlovák, 5 német
Lakosság 2011-ben: 3256 lakosból 1704 szlovák, 882 roma, 321 magyar (339 nem nyilatkozott)
Érdekesség
Arany János Nagyidai cigányok költeményéből vígopera is készült, amit 1939-ben láthatott a közönség Budapesten:
Szigligeti Ede 1842-ben dolgozta fel az ostrom történetét, amelyet később többször színre vittek.
Hangarchívum , hangarchívum, hangarchívum, hangarchívum
Utcatörténet
A XI. kerület Hosszúrét, Sasad városrészben 1939-ben nevezték el a Nagyida utcát és közt.