Oroszvár (ma Rusovce, Szlovákia)
1947-ig Magyarországhoz tartozott, Moson vármegye Rajkai járásához. 1972 óta közigazgatásilag Pozsony városának része. Pozsony belvárosától 8 km-re délre fekszik.
Az őskortól lakott vidék, az ókorban római Gerulata település állt itt. Nevét Árpád-kori orosz határőrnépéről kapta, akiket Taksony fejedelem telepített ide. Első vára is ekkor épülhetett, 947 és 970 között. Első írásos említése 1208-ból származik. Várát 1271-ben Ottokár cseh király leromboltatta, mára nyoma sincs. 1365-től éves vásárokat tartottak itt. 1446-tól harmincadszedő hely volt. Birtokosai a Tompek család, Jósa István, majd Zichy István. A 16. században a törökök elől menekülő horvátok, majd magyarok és németek itt telepedtek le. 1659-ben említik első iskoláját, 1710-ben első céhét. A század végén két erős földrengés pusztította. 1809-ben Napóleon csapatai is elérték. A Zichy-kastélya és az angolkert az 1840-es években épült.
Trianon után is Magyarország része maradt, az 1947-es párizsi szerződés ítélte Csehszlovákiának. A második világháború után itt nyitották meg Csehszlovákia első magyar tanítású nyelvű alapiskoláját.
Lakossága 1910-ben: 1802 lakosból 1268 német, 439 magyar, 30 szlovák,
Lakossága 2011-ben: 2845 lakosból 2390 szlovák, 284 magyar, 18 német, 18 cseh (77 nem nyilatkozott).
Érdekességek
A második világháború utáni tárgyalások során a csehszlovák javaslat értelmében 5 magyarországi falut, Bezenyét, Rajkát, Dunacsunyt, Horvátjárfalut és Ororszvárt, valamint két Ausztriához került falut követelt Pozsony katonai védelmére, a pozsonyi hídfőre hivatkozva. A párizsi békekonferencia Magyarországot három falu átadására kötelezte, amelyre 1947 októberében került sor. Nemcsak a magyar közigazgatás, hanem a helyi magyar lakosság is Magyarországra költözött. A korábban német, magyar és horvát lakosságú falvak etnikai összetétele ezt követően jelentősen megváltozott, szlovák többségűvé vált.
Utcatörténet
A XVII. kerületben, Rákoskeresztúron 1954-ben neveztek el két közteret a Duna parti településről.
