Oszlány (ma Oszlany, Szlovákia)
A szlovákiai Trencséni kerület Privigyei járásában, Privigyétől 22 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó partján fekszik. A történelmi Magyarországon Bars vármegye Oszlányi járásának székhelye volt.
Területe az őskor óta lakott. A kelták, a dákok és a rómaiak is meghódították. 1254-ben fordul elő először IV. Béla oklevelében egy Oszlányi Ivánka nevű királyi hivatalnokot említve. 1503-tól mezővárosi rangot viselt. A 17. századtól a Pálffyaké, megyegyűlések színhelye volt. 1662–1663-ban a törökök felégették és kifosztották. Miksától vásártartási jogot kapott. 1695-ben Thurzó Miklós serege elűzte a támadó kuruc sereget. A 18. században felvirágzott a céhes ipar és a kézművesség. 1803-tól járási székhely volt. 1841-ben a Nécsey-család adományából iskola épült. A század közepén ötször is leégett. A 19. században élénk üzleti forgalmat bonyolított pénzintézetekkel, takarékpénztárral, önsegélyező egyesülettel, hitelszövetkezettel, posta- és távíróállomással.
Lakossága 1910-ben: 1789 lakosból 1390 szlovák, 325 magyar, 74 német
Lakossága 2011-ben: 2380 lakosból 2254 szlovák, 8 cseh 1 magyar, (104 nem nyilatkozott).
Érdekességek
Római katolikus templomát Szent István király tiszteletére szentelték, 1495-ben épült egy korábbi, régi templom alapjain. Az épületet 1756 és 1768-ban barokk stílusban átépítették.
Utcatörténet
1929-ben Alsórákoson (mai XIV. kerület) kapta nevét utca a Bars vármegyei településről.
