Szamos (románul: Someș)
A Tisza bal oldali mellékfolyója, Észak-Erdély fő folyója. Több ágból ered: a Nagy-Szamos a Radnai havasokban, a másik ág a Bihari-hegységben, a Kis-Szamos két forrásága Gyalu fölött egyesül, majd Désnél találkozik a Nagy-Szamossal. Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába. A Nagy-Szamos hossza 417 km, az egyesült Szamosé 300, a magyarországi szakaszé 69 km. A magyarországi szakaszon mellékvizei nincsenek.
Romániában Kolozs, Szilágy, Máramaros és Szatmár, Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folyik.
Neve vélhetően kelta eredetű, jelentése nyugalom.
Vízgyűjtő területe kb. 16.000 km2.Gyakran változó folyásiránya nem kedvez annak, hogy közlekedési útvonal lehessen, bár a középkorban sószállításra használták.
Fontosabb városok a folyó mentén: Kolozsvár, Dés, Szatmárnémeti.
2000-ben Nagybányánál nagy mennyiségű cián került a Szamosba, amely a magyarországi Tisza-szakaszon is súlyos halpusztulást és környezeti károkat okozott.
Érdekességek
Reményik Sándor: A lázadó Szamos címmel írt verset
Kálmán Imre: Marica grófnő (1924) című operettjének egyik leghíresebb dala, a Szép város Kolozsvár is megemlékezik a folyóról:
“Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár!”
Utcatörténet
Máriaremetén, a mai II. kerületben 1938-ban, Csillaghegyen, a mai III. kerületben az 1930-as években, a XII. kerületi Krisztinavárosban 1879-ben, a Szent Imre-kertvárosban, a mai XVIII. kerületben 1926-ban, Gubacsipusztán, a ma i XX. kerületben 1943-ban neveztek el utcát a folyóról. Kispesten, a mai XIX. kerületben 1940 óta létezik Szamos köz.
