Tekerőpatak (ma Valea Strâmba, Románia)
A Gyergyótekerőpatak néven is ismert falu a romániai Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 3 km-re délre fekszik, ma Gyergyóújfaluhoz tartozik.
Tekerőpatak a településen átfolyó patakról kapta a nevét, amely nevéhez híven többször eltűnik, és többször ismét felbukkan. Először 1569-ban Thekerewpatak néven említik a falut. A településnek sokszor az ivóvíz hiánya okozott gondot, mivel a patak száraz időben elapadt és kutat ásni a talaj miatt nem lehetett. Tekerőpatak sok szenvedést megért az évszázadok során, a török, majd a császári hadak, sőt a pestis és többször tűzvész is pusztította.
Tekerőpatak nevét leginkább a síugrás és sífutás fellegváraként említették. A településen a sísport az 1920-as években indult fejlődésnek, melynek eredménye az 1939-ben elkészült síugró sánc volt. Ezt 1968-ban megnagyobbították, további bővítésére 1980-ban került sor. Ekkor már a nemzetközi előírásoknak megfelelően építették, és ettől kezdve 70 méter feletti ugrásokat is végre lehet hajtani róla. 1985-ben nemzetközi síugró versenyt is szerveztek itt, azonban napjainkra hanyatlani kezdett a falu különleges attrakciója.
A település a trianoni békeszerződésig Csík vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 2650 lakosból 2116 magyar, 502 román, 7 rutén
Lakossága 2011-ben: 1359 lakosból 1174 magyar, 117 roma, 15 román
Érdekességek
A település nevezetessége a Súgó-barlang, a Sipos-kő oldalában. A néphiedelem szerint a barlangban arany csöpög, és azt vödrökben lehet felfogni. A felső járatokat az 1960-as években a helyi barlangkutatók járhatóvá tették, de a barlang nem volt lezárva. A látogatók bármikor bemehettek, és mivel mindenki elvitt emlékül 1–2 cseppkövet, így azok lassan elfogytak.
A falu határában egy kis kőkápolnát építettek Szent Róza néven 1760-ban az 1602. évi pestisjárvány emlékére.
Utcatörténet
A fővárosi XVII. kerületi Rákoskeresztúron 1999 óta viseli utca az erdélyi település nevét.
