Bács (ma: Bač, Szerbia)
Bács város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában. Újvidéktől 62 km-re északnyugatra, Zombortól 52 km-re délre, Palánkától 20 km-re északnyugatra fekszik.
Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, Szent László királyunk a XI. század végén a kalocsai érsekség második székhelyévé nevezte ki, székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Váradi Péter kalocsa-bácsi érsek alatt reneszánsz központ lett, az érsek jelentős átépítéseket hajtott végre a váron, amely ekkor nyerte el ma is látható formáját. Később török közigazgatási székhely.
A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. 1941–1944 között Magyarországhoz csatolták, a II. világháborút követően a titói Jugoszláviához került, ma Szerbiában található.
Lakossága 1910-ben: 3908 lakosból 1888 német, 719 magyar, 1238 egyéb
Lakossága 2011-ben: 5399 lakosból 3852 szerb, 413 horvát, 399 magyar
Érdekesség
Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév.
Itt hunyt el 1501-ben Váradi Péter kalocsai érsek, humanista tudós.
Itt született Déri Miksa mérnök, feltaláló, erőmű építő, a párhuzamos kapcsolású, az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor, valamint a transzformátor egyik szabadalmaztatója.
Utcatörténet
A Bács utca a XVI. kerületben, Rákosszentmihályon található. Nevét 1977-ban kapta.
