Vaskapu utca, Budapest IX. (1097), Budapest XX. (1202),

Vaskapu-szoros (románul: Porțile de Fier, szerbül: Đerdapska klisura)

A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába.

Már az ókortól természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. A hajózás megkönnyítésére Tiberius császár a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű működik: a Vaskapu I a román, a Vaskapu II az egykori jugoszláv, mai szerb oldalon épült.

Érdekesség

A Vaskapu valójában nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú rendszer.

A Vaskapu legismertebb irodalmi ábrázolása Jókai Mór Aranyember című művében található.

Képeslapok

Térképek

Tervek

Videó

Utcatörténet

Budapesten jelenleg két közterület viseli a Vaskapu utca nevet. A IX. kerületben, Ferencvárosban 1872 óta, a XX. kerületben Gubacsipusztán 1939 óta.

Korábban a XV. kerületben, Rákospalotán, a XVI. kerületben, Sashalmon, a XVII. kerületben Rákoscsabán, a XVIII. kerületben, Szent Imre-kertvárosban, és a XXI. kerületben, Királyerdő városrészben is volt Vaskapu utca.