Simánd (ma Şimand, Románia)
A település a romániai Arad megyében, Kisjenőtől 12 km-re délnyugatra fekszik.
Elnevezése az Árpád-kori Sima ómagyar névből ered. Első említése 1387-ben történt Symand néven. Kezdetben egyházi birtok volt, később a gyulai vár uradalmához tartozott. A XVI. században már virágzó mezővárosként az egykori Zaránd vármegye egyik fontos kereskedelmi központja volt. Simánd az 1876-os megyerendezés során Arad vármegyéhez került. A mai Simánd 1890-ben jött létre Alsó- és Felsősimánd, valamint Tövisegyháza egyesítéséből. A XIX. század első felében a korábbi Alsósimándi részen épült fel a neoklasszikus Urbán-kástély.
A település a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben (Alsó- és Felsősimándot együttvéve): 5228 lakosból 3486 román, 1155 magyar, 563 német
Lakossága 2011-ben: 3982 lakosból 3248 román, 342 roma, 128 magyar (241 nem nyilatkozott)
Érdekességek
A település közelében halad el az egykori Csörsz-árok elnevezésű védelmi rendszer, amely egykor az Alföldet északról és keletről ölelte körbe. A sáncokat valószínűleg a szarmaták építették római mérnökök segítségével, hogy a támadó germán törzsekkel szemben megvédjék magukat.
Lehetséges, hogy a Simándi utca és tér nem az erdélyi településről kapta a nevét, hanem Simándi István (1675–1710) híres sárospataki főiskolai tanárról, íróról. Ő tanította először hazánkban kísérleti alapon a fizikát.
Utcatörténet
A fővárosi XVI. kerületi Árpádföldön 1954 óta van Simándi utca, és Simándi tér.
