Törökbecse (ma Novi Bečej, Szerbia)
Törökbecse, más néven Újbecse város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. Óbecsével átellenben, a Tisza bal partján fekszik Bánátban. A ma már a település részét képező Aracs (Vranjevo) egykor önálló település volt. Törökbecséhez tartozott Borjas tanya és Szentkirály tanya is.
Óbecse és Törökbecse története elválaszthatatlan egymástól, ugyanis csak a XV. században kezdődött meg a két település érezhető különválása. Becse első okmányi felemlítése 1238-ból való, 1342-ben már vára is állt a Tisza szigetén. A Tisza szigetén épült Becse 1440-ben már városi kiváltságokkal rendelkezett és egyben vámos hely is volt. A török hódoltság alatt sem pusztult el. 1849-ben a város határában verte vissza Perczel a Teodorovics vezette osztrák-szerb sereget. 1886-ban egy nagy tűzvészben a helység egyharmada leégett.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. A II. világháborút követően a titói Jugoszláviához része, ma Szerbiában található.
Lakossága 1910-ben: 7647 lakosból 5287 magyar, 2094 szerb, 168 német
Lakossága 2011-ben: 23 925 lakosból 17 329 szerb, 4265 magyar, 1156 roma
Érdekesség
A Törökbecse közelében levő Sokolac villát Đunđerski Lázár építette nászajándékul leányának Emíliának. A villa körül rendezett mezőgazdasági birtok és híres méntelep húzódott. Manapság a kastély elnéptelenedett viszont a körülötte elterülő parkosított terület a törökbecseiek kedvenc kirándulóhelye lett.
A XIX. század második felében igen élénk volt a város gabonakereskedelme, ugyanis itt rakták hajókra a bánáti búzát, amit Nyugat-Európába és Amerikába szállítottak. Így Törökbecse az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb gabonakereskedelmi központja lett.
1782-ben a Szissányi család kapta donációba Törökbecsét. Az utolsó három Szissányi lányt Rohonczy Lipót ezredes, gróf Leiningen Károly tábornok és Urbán Gyula vette el s e réven volt itt birtokos gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike, kinek szobrát 1911-ben avatták fel, amit azonban később ledöntötték. Ugyan a szobrot 1954-ben a Schlesinger-ház bontása közben megtalálták, de nem állították helyre, a szobrot az óbecsei labdarúgócsapat szerezte meg és nemesfémként értékesítette azt.
Utcatörténet
Budapesten, a VIII. kerület, Kerepesdűlő városrészében 1929 óta viseli közterület a Törökbecse utca nevet.
