Egy lelkes csapat évek óta dolgozik azon Budapesten, hogy a legkülönbözőbb lakossági igényeket, ötleteket becsatornázzák a döntéshozó szervekhez, valamint az önkormányzatok fejlesztési ötleteit segítsenek megvitatni az érintettekkel.
Köszönjük a segítséget a Budapest Dialog csapatának és Lukácsházi Gergelynek, a Budapest Dialog társtulajdonosának. Kovács Tamás interjúja.
Legyen szó akár egy hiányzó fáról, túlságosan teleparkolt utcaszakaszról, a Budapest Dialog felületet biztosít arra, hogy a lakók, vagy az önkormányzat jelezhessék a gondot, és párbeszédet indíthassanak. A Dialog egyre több közösségi tervezési folyamatban vett és vesz részt, új oldalukon, a kozossegitervezes.hu-n például több, a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésre indított kérdőívet lehet kitölteni. Történetükről, terveikről kérdeztük őket.
Azt írjátok, a Budapest Dialog játéknak indult, ami komolyra fordult. Mi volt ez első „komoly” ügyetek?
Fokozatosan komolyodtunk meg – az önkormányzatok lassan megszokták, hogy mindig jövünk a fejlesztési javaslatainkkal, és egy idő után elkezdtek partnerként kezelni minket. De ha egy dolgot kellene kiemelni, akkor az a 18. kerületi Pöstyén téri játszótér felújítása lenne, ahol egy nálunk kezdeményezett javaslatot felkarolva szép összefogás alakult ki a környékbeliek és az önkormányzat között, a Hungarocontrol pályázati pénzt biztosított, és végül közös munkával valósítottuk meg az elképzelést. Kerek történet volt.
Fotó: Soós Bertalan
Saját oldalatokon, a budapestdialog.hu-n lakossági és önkormányzati kezdeményező dialogokat is találunk. Minden dialog sorsát követitek?
Törekszünk rá! Persze – szerencsére – nagyon sok javaslat van a rendszerünkben, tehát előfordulhat, hogy egyik-másik esetben már történt olyan előrelépés, aminek híre nem jutott el hozzánk… De mi újra és újra felhívjuk az érintett önkormányzatok figyelmét arra, hogy hozzánk mik érkeznek be.
Tudtok mind a két kategóriából mondani olyan példát, aminek a megvalósulása után különösen elégedetten dőltetek hátra, hogy igen, ezért hoztuk létre a dialogot?
Nehéz választani, mert az embernek gyorsan a szívéhez nő mindegyik projektje… Lakossági kezdeményezések közül talán a már említett Pöstyén téri játszótér a kedvencünk. Önkormányzati kezdeményezések közül a 11. kerületi Allende parkot emelnénk ki, ez volt az első újbudai közösségi tervezésünk, ami azóta már meg is valósult.
Ti működtetitek a kozossegitervezes.hu felületet, ahol kifejezetten önkormányzatok által kezdeményezett felújításokban lehet részt venni. Miért indult el külön oldalként? Mire számítottatok, hol tartotok most?
Az új felületünk úgy jött létre, hogy a saját közösségi tervezéseink során lett volna szükségünk bizonyos online eszközökre (például a térképes kérdőívező felületre), és mivel egy EU-s pályázaton sikerült némi fejlesztési támogatáshoz jutnunk, úgy döntöttünk, lefejlesztjük magunknak ezt az eszközt. Technikai okokból kifolyólag ez végül egy külön oldalon jöhetett létre, de az a távlati tervünk, hogy a két felület összeolvad majd. Persze ezen felül is még rengeteg olyan ötletünk van az oldal továbbfejlesztésére, ami egyelőre nem tudott bekerülni. Ám ezzel együtt is azt látjuk, hogy a kozossegitervezes.hu fogadtatása nagyon pozitív, mert az eddigieknél magasabb szinten ad lehetőséget az online részvételre. Ez pedig a járványveszély idején különösen nagy értéket tud jelenteni.
Fotó: Soós Bertalan
Az online kérdőív csak látszat, figyelemfelkeltés, eleme a közösségi tervezés folyamatának, vagy ez teljeskörű közösségi tervezés? Mi a ti szerepetek?
Semmiképpen sem csak látszat, és semmiképpen sem teljeskörű közösségi tervezés, hanem a kettő közötti eszköz, ami támogatja a lakosok teljeskörű bevonását a városfejlesztési ügyekbe. Ehhez azt kell tudni, hogy a mi csapatunk fókuszába egyre inkább a közösségi tervezések megvalósítása került az elmúlt években. Vagyis például ha van egy önkormányzat, ami fel akar újítani egy parkot, akkor mi segítünk bevonni a tervezésbe a park használóit. Tervezési találkozókat, workshopokat tartunk, ahol – természetesen szakértők bevonása mellett – együtt találjuk ki, hogy milyen legyen az a park. Ebben a munkában nagyon jól jön, hogy van egy olyan interaktív felületünk, ahol online is bele lehet szólni a folyamatba.
Harmadik nagy projektetek a ZIFFA. Ez micsoda pontosan? Kik szokták használni?
A ZIFFA (ami a jó hosszú nevű Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési- és Fenntartási Akcióterve rövidítése) a Fővárosi Önkormányzat tervezési programja, aminek célkeresztjében a fővárosi víz- és zöldterületek vannak. A tervezés mögött az a szakmai gondolat áll, hogy ezek a területek ugyanúgy egy infrastruktúrahálózatnak tekinthetők, mint mondjuk a közutak vagy az elektromos hálózat, és ezért rendelkezni kell olyan fejlesztési ill. fenntartási elképzelésekkel, amik a teljes város szintjén jelennek meg. Ez egy nagyon komoly, több szakterületet érintő munka, aminek során a városlakók használati szokásait és észrevételeit is fel akarta térképezni az önkormányzat. Mi azért kerültünk bele tervezésbe, mert a budapestdialog.hu térképes felületét alapul vége gazdaságosan lehetett létrehozni a ziffa.hu-n található kérdőívező panelt. Az oldal látogatóit azok a budapesti parkhasználók adják, akik kedvenc parkjukban belefutnak a „Sokat jár ide?” című tájékoztató táblába, és időt szánnak a véleményük megfogalmazására.
Van előttetek olyan példa más városból, amiből szoktatok inspirálódni?
Természetesen igyekszünk nyomon követni, hogy máshol miket csinálnak. Más európai nagyvárosok kezdeményezései mellett a nagyobb hazai városok és kerületek projektjei a legérdekesebbek, és ezekből az ember mindig sokat tud tanulni. Érdekes egyébként, hogy a problémák, amikkel a városi embernek és így a városfejlesztéssel foglalkozó szakértőknek szembe kell nézni, mindenhol nagyon hasonlók, szinte függetlenül attól, hogy a világ mely pontján vagyunk.
Mi az a hely Budapesten, amiről a legszívesebben indítanátok dialogot?
Ez nagyon nehéz kérdés… mert a helyzet az, hogy a szó legszorosabb értelmében minden utcasarkon érdekes témák vannak, és nagyon jó dolog olyan kis parkokban egyengetni a megegyezés útját, amit egyébként csak a helyiek ismernek. Viszont a nagy, városi jelentőségű területek is nagyon izgalmasak, például egy Római-part, ahol évtizedes konfliktusokat kell megoldani. Mindenhova jó menni, ha komoly a szándék a közös megoldásra.
