Nézd meg, milyen volt nyolcvan éve egy luxusbérház Budán

A jelige teljesen igaz, tényleg minden ház érdekes. Az egyik az építészeti kialakítása, a másik a története, a harmadik a lakói miatt érdemel figyelmet, akik ráadásul most hétvégén több helyen programokkal is készülnek. Az egyik legizgalmasabbnak ígérkező helyszín a Krisztina körút 71., ahol figyelemreméltó az épület, különlegesek a lakói és nem mindennapi a program sem, amellyel készülnek.

Zubreczki Dávid írása

Az 1941-ben épült, hatemeletes modern bérházat Kerekes András tervezte, szintenként két luxuslakással. Alig készült el a nagyvonalú épület, lecsapott a második világháború, és mint oly sok más krisztinavárosi társa, ez a ház is megsérült. Szerencsére helyre lehetett hozni, úgyhogy a kerületi kommunisták nem sokkal később már itt tarthatták pártnapjaikat. Mint Somos Lilla önkéntes kutatásaiból kiderült, nem sokkal előtte a nyilas párt is itt székelt, az egyik lakásban. A szocializmus alatt a tágas lakásokat, melyekhez cselédszállás is tartozott, kisebbekre osztották. Egyedül az egyik ötödik emeleti úszta meg átalakítás nélkül – itt működik most az építész stúdió irodája.

Fotó: Budapest100/Gyulai Szilvia

Akik esetleg nem lennének járatosak a témában, azokat megnyugtatom: tényleg ez a nevük, és azt tényleg kisbetűvel írják. Éppen idén – a Budapest100 tizedik születésnapjával együtt – ünneplik a harmincadik születésnapjukat. A Cságoly Ferenc és Pálfy Sándor alapította stúdió vezetői ma Félix Zsolt, Fialovszky Tamás és Hőnich Richárd. Három évtizedes működésük alatt számos épületet terveztek nem csak idehaza, de az ország határain túl is.

Fotó: Budapest100/Gyulai Szilvia

Jó pár alkotásuk van Budapesten is, közöttük több is meghatározó eleme a főváros arculatának. Ők tervezték a Széll Kálmán tér újjáépítését, a Fény utcai piacot vagy épp az Alkotás Point irodaházat, amelynek három pengefalával mindenki találkozott már, aki autópályán érkezett a BAH-csomóponthoz. Felsorolni is nehéz lenne harminc év termését – ők azonban megtették.

A teljes életművet összegyűjtötték, és abból nem csak egy könyvet, hanem egy kiállítást is készítettek, amely szeptember 28-ig látogatható a Fugában. Az alkotásokat szépen beszámozták: a legelső például egy EXPO-pályázatra készített terv 1990-ből, a Széll Kálmán tér említett rekonstrukciója már a háromszázadik. És hogy melyik a legfrissebb? Hát maga a kiállítás, merthogy azt is önálló műnek tekintik, szám szerint a 477-iknek.

Fotó: Budapest100/Gyulai Szilvia

Most szombaton azonban nem csak a Fugában, de a Budapest100 keretében a Krisztina körúti irodában is betekinthetünk a munkájukba, merthogy a szóban forgó házban is lesznek programok. Például egy nagyon izgalmas mini előadássorozatot és beszélgetéseket tartanak arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a szakmai és a közízlés. Merthogy olykor egészen messze vannak egymástól, mondjuk a világháború utáni modern vagy épp a kortárs alkotások megítélésében. Az eseményen tényleg a szakma krémje képviselteti magát: Ferkai András, Szalai András és Somogyi Krisztina. Az építészettörténeti szakértőkhöz Dúll Andrea környezetpszichológus társul, valamint Gulyás Eszter, aki arról mesél majd, hogy változik a hallgatók ízlése az építészeti oktatással.

Fotó: Budapest100/Gyulai Szilvia

A Budapest100 csodája, hogy egy ház nem csak egyetlen lakója miatt lehet érdekes. Sok más híresség mellett itt élt a két éve elhunyt Csörsz István író-fafaragó is. Fia, Csörsz-Rumen István, a hazai régizene-mozgalom egyik legismertebb alakja pedig szombaton, hat órától ad a házban koncertet.