Kár lenne tagadani: Budapest legnagyobb közparkjának se az állapota, se a híre nem túl jó. A kérdés most az, hogy a parkot használók és a környéken élők szerint hogyan lehetne ezen javítani. A kérdőív kitöltése körülbelül öt percet vesz igénybe, de térképes pontoknál akár több tucat (sőt, végtelen mennyiségű) választ is meg lehet adni, segítve ezzel a Főváros, a X. kerület és a Kormány munkáját.
Kovács Tamás összefoglalója
A közös gondolkodás egy sokszereplős stratégiai tervezés kezdete. A Népligetben ugyanis többek között van tulajdona az államnak, a fővárosnak, a X. kerületnek, gazdasági társaságoknak.
A Népliget környéke folyamatosan változik, egyre fontosabb arról beszélni, hogy mi lesz a Népligetben. Ha minden (vagy legalábbis szinte minden) terv megvalósul, a következő 10 évben a park szomszédságában épül egy új múzeum, két vasútállommás, egy stadion és két oldalról is elérhető lesz bringasztrádán a belvárosból vagy épp a külvárosok felől. De több változás már megtörtént az elmúlt években: felújították a Népliget metróállomást és a 3-as metrót, az 1-es villamos mindhárom, a Népligettel szomszédos megállója megújult, átadták a Telekom gigászi székházát a Népliget közvetlen szomszédságában, és bár közvetlen kapcsolat egyelőre sajnos nincs, de átadták az Operaházhoz tartozó Eiffel Műhelyházat is.
A Népliget nem csak azért van nehéz helyzetben, mert sok tulajdonos osztozik rajta. Ha ránézünk a térképre, például a részvételi tervezéshez készített, a fejleszteni kívánt kaputérségeket mutató térképre, látni lehet, hogy a Népligetet széles utak és vasút veszi körbe, és azokon túl is kevesen laknak pár perces távolságon belül.
Ahhoz tehát, hogy a Népliget jobb hely legyen, elfoglalja méltó helyét a városi parkok között, fontos, de nem elég a közvetlen szomszédok segítsége.
Minél több budapesti tölti ki a kérdőívet, annál teljesebb képet kaphatnak a tervezők a Népliget jövőjének megálmodásához. Nyitott kérdés van bőven: hogyan hasznosítsák a Víztornyot? Mi tenné vonzóvá a kaputérségeket? Milyen funkciók hiányoznak a parkból?
Vagy ott vannak a zöldterületekkel kapcsolatos kérdések. Például, ahogy a Budapest Dialog oldala is írja, az elmúlt évtizedekben leromlott a faállomány. Megjelentek invazív, a parkba nem illő fafajok, amik miatt az egységesen megtervezett angolpark látványa is szétesett. De ezeknek, a faállomány harmadát adót invazív fajoknak a jövője nem csak esztétikai kérdés: agresszívan terjedek, több közülük allergén, roncsolják az eredeti (jóval értékesebb) fákat.
A feladatot Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze így foglalta össze: „Most azokon a sor, akik a „Nepcsit” szeretnék rendezettebben, közparkként használni, hogy válaszoljanak nekünk. Mit látnak ott a legnagyobb problémáknak, merre fejlődjön a park, mi az ami érték és mi az ami megoldásra vár. Arra kérünk minden budapestit, hogy szánjon arra időt, hogy megossza velünk a gondolatait.”
