7 hektáros új park épül Pünkösdfürdőn

Ökologikus, városszéli pihenőpark épít a Duna mellett a Főváros. S hogy ez mit jelent? A tervezők szerint ez „egy modern szemléletű, környezettudatos, új tervezői megközelítéssel létrejött fenntartható zöldfelületet jelent, ahol egyaránt lehetőség nyílik pihenni, játszani, sportolni, rácsodálkozni a természet értékeire és szépségére, andalogni, üldögélni, összejönni, piknikezni… Egy olyan parkot, ami éppúgy az állat és növényvilágé, mint az embereké. Egy olyan parkot, ahol egyszerűen jó lenni.

Részlet a kertészeti tervből. A teljes terv letölthető a Főkert oldaláról.

A park terveiről Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze beszélt:

„Pünkösdfürdőn, a Barát-patak és Pünkösdfürdő között hamarosan elindul a Fővárosi Önkormányzat saját beruházása a FŐKERT Nonprofit Zrt. lebonyolításában. A 7 hektáros új park a Radó Dezső Terv részeként valósul meg, és összesen 685 fával, több ezer cserjével, évelővel gazdagítja a gyepes gátoldalt, árnyékot teremt ott, azon az 1,5 km-es szakaszon, ahol eddig nem volt árnyék.

A beruházás megkezdése előtt először a Fővárosi Vízművek kicserélte az elöregedett Sentab főnyomó vezetéket, ami a Szentendrei-szigeti vízbázisról látja el Budapestet ivóvízzel. A gát résfalas átépítése magának a földgátnak az árvízvédelmi funkcióit átvette, ez teremtette meg a lehetőséget, hogy a gátoldalban terepet tudjunk rendezni, kialakulhatnak sík területrészek játszótér, petang pálya, homokos strandröplabda pálya, sportpálya számára, s ez biztosítja, hogy fákkal is közelebb tudjunk menni a gáthoz.

Lesz végre közvécé, napvitorlás játszótér, esőbeálló és kerékpáros pihenő is, hiszen a terület az Eurovelo része. A kutyásokra is gondoltunk, egy integrált parkrészen a kutyások szabadon engedhetik majd a kedvenceiket. Olyan növényzetet terveztünk, amely a honos társulásokhoz közeli, biodiverz, ellenállóbb a klímakihívásoknak, így fenntarthatóbb. A korábbi terveket jelentősen átszabtuk, partnerségben Óbuda Önkormányzatával bevontuk az érintetteket, jelentős mértékben csökkentettük a burkolt felületeket, a közműigényt, a tereprendezés pedig közelít a földtömeg egyensúlyhoz. Ettől a park kiviteli költségei lecsökkentek, zöldet ugyanis olcsóbb létrehozni, mint betont és a zöld az, ami a városi emberek igényeihez közelebb áll egy városi parkban.

Mementóként megőriztünk menthető fákat, sőt néhány holt fa is megmaradt civil javaslatra, amelyek az eredeti partvonalat jelölik, s már a nulladik lépésnél elültettünk az alsó út mentén 70 db új fát múlt ősszel, öntözőzsákkal ellátva, ahol a beruházás nem jár tereprendezéssel.

A park kivitelezése év végéig történik meg, a számottevő árnyékra 5-6 év múltán számíthatunk. A parképítés ugyanis négy dimenziós műfaj: az időt csak korlátosan tudjuk megvásárolni, ami a fák fejlődéséhez kell. Ám ha a jövőbe akarunk fektetni, akkor új zöldfelületeket kell létrehoznunk.”

A terület jelenlegi állapota (Fotó: Bardóczi Sándor)
Részlet a kertészeti tervből. A teljes terv letölthető a Főkert oldaláról.

Totemoszlop-folyam

A park egyes szakaszati szimbolizáló ikonok (kiemelve a Kert részt látjuk)

A területet eltérő karakterű, többféle élőhelyet bemutató részekre osztották. Az egyes területek, funkciók külön ikont is kaptak a park arculatában. E zónák más-más funkcióval rendelkeznek, így azok jobban elkülönülnek a park használóinak igényei szerint. Így például a családi sütögetés közben nem kell a sportpályák zaját hallgatni, vagy a kerékpárosoknak nem kell az útszegélyhez láncolni a bringát, hiszen külön pihenőpontot kapnak. Kutyák és gazdik saját agility pályán hódolhatnak a sportoknak.

A pihenőpark minden részét összefűzi egy kanyargó sétaút, egy interaktív tanösvény, valamint az a törekvés, hogy az ide látogató családok értékesen töltsék el szabadidejüket, a lehető legtermészetesebb környezetben.

Az egyes részek: (a fenti ábrán jobbról-blara haladva látjuk a hozzájuk tartozó ikonokat)

  • Véderdő – Vadregényes fűz-nyár ligetek, változatos fajösszetételű rétek, piknik-asztalok, sütőhelyek
  • Föveny – Homokos és gyepes játszóterek, mezítlábas pályák, akadálypályák, gyepes labdapálya
  • Lapály- Teraszos kialakítású lesüllyesztett tér, lelátó, gumiburkolatú multifunkcionális sportpálya
  • Kert – Gyümölcsöskert, pétanque-pályák, homokos röplabdapálya
  • Bokorerdő – Vízparti fűzfa bokorerdő, fitnesz állomások, fából készült sporteszközök
  • Rét -Természtes, virágokkal tarkított rét, felújított sólyapályák, gyepes sétaút
  • Határ – Szántóföldek, kaszálók hangulatát idéző tájkép, mezőgazdasági növények
  • Torkolat – Tanösvény kezdete, esőbeálló, kutya agility pálya, illemhely

Hogyan lesznek máshol is ilyen parkok?

Budapest idén tavasszal több fontos tervet is bemutatott, ami a zöldfelületeket érinti, és arra a kérésre keresi a választ, hogy milyen Budapestet szeretnénk 7-10 év múlva. A legnagyobb és legfontosabb közülük az Otthon Budapesten program, ami egy átfogó jövőképet ad a városnak, miközben kijelöl konkrét célokat, feladatokat is. Az Otthon Budapesten három részre oszlik: Zöld Budapest, Esélyteremtő Budapest és Nyitott Budapest.

A program célkitűzéseihez igazodva, azzal szinte egy időben készült el városi zöldről szóló Radó Dezső Terv, aminek kiemelt célja, hogy Budapest 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek (parkterületek) mennyiségét a jelenlegi 6 m2-ről, 7 m2-re növelje. hogy érzékeljük a vállalás nagyságrendjét: ez 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több, mint két Margitszigetnek megfelelő nagyságú új közparkokat jelent. Pünkösdfürdő ebből most „letud” 7 hektárt, de a számokból is látjuk – illetve a városban sétálva a bőrünkön érzékeljük- hogy nagy szükség van még új parkokra máshol is.

Elképzelt patakparti park Budapesten (Illusztráció: Kiskovács Eszter)

Szöveg: Bardóczi Sándor, Főkert, Kovács Tamás