Október 17-ig látható az ingyenes óriásplakát kiállítás az újbudai Bikás parkban.
Bartha Dorka írása.
Az ARC kiállítások a „tipikusan magyarnak”a jó értelemben vett legmagasztosabb hagyományát folytatja. Rokon Örkény abszurditásával, Karinthy humorával, a 19. század óta töretlen sikernek örvendő élc- és vicclapok karikatúráival. Szabadon szárnyalhat a kreativitás, amíg görbe tükröt tart a legszorosabban vett mindennapjaink elé. Nem hiába közérzeti kiállítás a megnevezése – a hatalmas plakátok között bolyongva tényleg pontos leképezését kapjuk az elmúlt időszaknak.
És eleinte vicces, tényleg az. A kifigurázott, kényes helyzetbe hozott politikusok, összemontázsolt komikus helyzetekben, odamondós káromkodások, jólesik nevetni rajtuk. De aztán lassan a torkunkra forr a nevetés is, mert mégis ezek a mindennapjaink, a korrupció, az elszegényedés, a 30 000 covid áldozat, a kisebbségek megbélyegzése, a képmutatás.
A legtöbb plakát alaptémáját is ezek adják: a járvány megannyi velejárója, a bezártságtól a maszk használaton és az oltásmizériákon át a sok-sok elvesztett családtagig. Mellette a klímaválság, és persze a politikai élet fertője, az LMBTQ kisebbségek jogfosztása. Mire a kiállítás végér érünk, rátelepszik a lelkünkre, hogy a nagyjából elmúlt egy évben mennyi minden történt. Persze vannak vidámabb alkotások is, amelyek felcsillantják a reményt és a kiutat, mégis, nem lett jókedvünk.
Hazafelé a metrón emésztgetve a látottakat azonban mégis arra jutottunk, hogy ha van valami jó a rossz politikai rendszerekbe, a diktatúrától kezdve a korrupt kormányzásig, az az, hogy elképesztően találékonnyá teszi a „népet”, hogyan is figurázza ki a hatalomban levőket. A (ki)nevetésnél felszabadítóbb erő nincsen. Menjetek, nézzétek meg.
