Dr. Pallós László, a Nébih országos állatvédelmi főfelügyelője volt a Budapest TE meg ÉN podcast vendége, aki a Gazdijogsi tanfolyamról mesélt, melyet önkéntes alapon végezhet el bárki, hogy készen álljon a felelős városi kutyatartásra. Vajon mikor tekinthetünk magunkra jó állattartóként, és mely szabályok mentén kellene a kutyánkkal, vagy a szomszéd kutyájával együtt élnünk? Erről is beszélgetett a szakemberrel a két műsorvezető, Veress Dóra és Gellért Gábor.
p o d c a s t – hallgass meg!
Kutyatartás Európában és itthon
„Nyugat-európai országokban és az északi tagországokban is jóval szigorúbb a kutyatartásra vonatkozó szabályozás mint itthon, szigorúbb elvárások vannak a kutyatartókkal szemben. Mi is szeretnénk elérni azt, hogy ne arról legyünk híresek, hogy nagyon sok kutya van Magyarországon, hanem arról, hogy a kutyások felelősen tartják a kedvencüket.”
Milyen hibákat követünk el kutyavásárláskor?
„A kutya kiválasztás szempontjaitól kezdve, élettani, anatómiai ismereteken keresztül, táplálási, viselkedési alapvetéseket is taglal az anyag. A viselkedési problémákra is megoldási javaslatokat kínál. Az alapvető nevelési téziseket kis videókon keresztül próbáljuk átadni. Áttekintjük az egészségügyi részt a legfontosabb betegségekkel és megelőzésükkel, illetve a kutyatartás jogszabályi hátterével is igyekszünk megismertetni a hallgatóságot.”
Mit tanulhatunk a tanfolyamon?
„A legnagyobb probléma az, ha valaki hirtelen indíttatásból vesz magához egy kutyát. Nagyon sokan nem gondolják át a jelenlegi élethelyzetüket, lakhatási körülményeiket, a munkabeosztásukat és a nyaralási szokásaikat. A covid alatt megfigyelhető volt, hogy jelentősen nőtt az örökbefogadások száma, ám a menhelyek kongatták a vészharangot, hogy ennek böjtje is lehet. Az ember beszorul a lakásba, otthon tölti az ideje nagy részét, gond nélkül meg tud csinálni mindent, ami a felelős kutyatartáshoz hozzátartozik, de ha újra beindul az élet és rendszeresen munkába kell járni, akkor lehetnek olyan problémák, amelyeket a hirtelen jött döntés során nem biztos, hogy átgondoltak.”
Tenyésztők, szaporítók, kutyakereskedelem
„Én mindenkit óva intenék arra, hogy az árat nézze kutyavásárláskor. Felelős állattartóként tudnunk kell, hogy a kutya élete során sok millió forintra rugó kiadásunk lesz. Ehhez képest a kutya vételára még akkor is elenyésző tud lenni, ha fajtatiszta ebet veszünk egy tenyésztőtől. Az a tenyésztő arra tette fel az életét, hogy a fajtát nemesítse, generációról generációra jobbá tegye az állományát, és hogy megfelelő viselkedésűek legyenek ezek az állatok. Ugyanakkor a „szaporítók” tevékenysége általában profitorientált, sokszor kiderül, hogy fajtajelleget mutató, de viselkedésében a fajtától eltérő kutyához lehet náluk hozzájutni.
Amit mi hatósági szinten kiemelten kezelünk, az a kutyakereskedelem. Magyarország a legjelentősebb kutyaexportőr, éves szinten mintegy 30 000 kölyökkutya hagyja el az országot. A probléma a beszállítókkal kezdődik, akik olyan szaporítókkal vannak kapcsolatban, akik különböző minőségű és életkorú – túl fiatal – kutyák kerülnek fel a kamionokra.”
További kérdések, amelyekkel foglalkoztunk a beszélgetésben:
- Milyen jellegű bejelentéseket kap a NÉBIH a kutyatartókkal kapcsolatban?
- Milyen általános hibákat követünk el a kutyatartás során?
- Mit kell tolerálni a lakóközösségnek és mit nem egy kutyatartó szomszédnál?
- Változott a városi kutyatartás kultúrája?
- Való a lakásba kutya?
- Hány órát hagyhatjuk egyedül a kutyát lakásban?
- Mit kell végiggondolni, mielőtt menhelyről fogadunk örökbe kutyát?
- A hosszabb ideje kutyát tartók számára is van hasznos információ a Gazdijogsi tananyagban?
- Miért van ennyi róka a városban?
- Hogy viselkedjünk a rókával vagy vaddisznóval való találkozáskor?
Nyitókép: Soós Bertalan